Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Levente egyesületek Salgótarjánban (1924–1939)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEIJ,L MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. az evangélikus templom volt, majd az acélgyári pályán került sor a három felekezet lelkésze általi megáldásra. A pályán felsorakozott a négy helyi csapat: az acélgyáriak kék sávval a nyakkendőjükön, a hirschgyáriak tiszta fehérben - tudjuk, hogy a városi egyesület színe a fekete-fehér. Az ünnepségen más környékbeli levente, valamint cserkészcsapatok is megjelentek. Förster Kálmán nyújtotta át a felszentelt zászlókat. Pályi Pál főispán mondott „hazafias tűztől átizzott beszédet. ” Utána a zászlóanyák megkoszorúzták a zászlókat, majd következett a nagy számú hivatalosság illetve szervezet zászlószögeinek beverése. Végül elvonultak a csapatok a bányai zenekar akkordjai mellett. Délután Levente-SBTC atlétikai versenyre került sor, amelyet a leventék válogatottja nyert.38 3. kép: Az 1927. október 2-i közös leventezászló szentelési ünnepség az acélgyári pályán. A kép bal szélén Förster Kálmánné ül, a városi levente egyesület zászlóanyája. (Egykorú sajtófotó) A számos korszakbeli ünnepség közül az 1933. október 8-i, hirschgyári kolónián felállított országzászló avatást emelem ki. Tarnay Kálmán gépgyári főmérnök adta át a gyár levente csapatának konkrétan Kemenes József főoktatónak a kis méretű címeres nemzeti lobogót, melyet a leventék őriztek. Ünnepélyes eseményeken a telepen kialakított kis zászlópóznára húztak fel félárbocra, Trianon miatt, „Trianon felé fordítva”. A zászlópózna előtt három virágbokor állt (talán egyfajta hármas halomként), fekete fátyollal letakarva, a tudósítás szerint Pozsonyt, Kassát, Aradot jelképezve.39 Az eredeti rendelkezéseknek megfelelően a leventéknek vasár- és ünnepnapokon egyesületenként zárt rendben kellett felekezetűk szerinti istentiszteletre vonulni. 1932-ből ismerünk egy polgármesteri vizsgálatot egy beadványra, mely sze38 A Munka. 1927. 10. 08. 39 A Munka. 1933. 10. 14. 113
