Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Levente egyesületek Salgótarjánban (1924–1939)

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JA MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. 1925. október 3-4-én rendezték a már megalakult négy salgótarjáni egyesület első nagy közös seregszemléjét, kiegészülve a sziráki járás több leventecsapatá­val, mégpedig két napos atlétikai és futball verseny megrendezésével. A verse­nyek a város keresztényszocialista összmunkásságának zászlószentelési ünnep­ségéhez is kapcsolódtak. A döntőket az acélgyári pályán tartották. „Salgótarján ifjú munkásainak első magyar megmozdulása volt. Első magyar szívdobbanás. Őszi levélhullások közt rügyező tavasz, hervadás környezte feltámadás. ” Az ese­mény hivatalos fontosságát jelezte a sok megjelent megyei és városi notabilitás (Sztranyavszki Sándor főispán, Baross József alispán, páter Zadravecz István ró­mai katolikus tábori püspök, a polgármester, testnevelési vezetők, vállalati ve­zetők) . Az atlétikai számokat zömmel a város csapatai nyerték. (A futball torna döntőjében az acélgyár játszotta a városi egyesület csapatával. Érdekesség a vég­eredmény: gól nem született, a városi csapatból viszont két főt kiállított a bíró, akik ezután feladták a meccset.)34 ÜNNEPSÉGEK, ISTENTISZTELETEK A rendszer önreprezentációjának, a különféle hivatalos nemzeti-vallási ünne­peknek, valamint helyi kiemelkedő eseményeknek (épület-, szobor- és emlékmű­avatások, templomszentelések, illusztris személyek látogatása) ezután állandó szereplői a katonás rendben felvonuló levente szakaszok. Az 1920-as évek máso­dik felében Hősök napján visszatérő rendezvény volt a levente egyesületek 8 km- es kegyeleti staféta futása a Somoskőújfalui határátkelőtől a főtéri Hősök szobrá­ig.35 Az ünnepségeket általában sportverseny zárta. A korszak legjelentősebb, direkt a leventemozgalmat érintő nagyszabású ren­dezvénye az 1927. október 2-i közös zászlószentelési ünnepség volt. A négy hó­fehér lobogó elkészítését zömmel közadakozásból támogatták. A szervező zász­lóbizottság elnöke Karattur Antal üzemmérnök, az acélgyári egyesület elnöke volt.36 Valószínűleg a vállalatok is zsebükbe nyúltak, közvetve, vagy közvetlenül támogatva. A városi egyesület kifejezetten kért még nem sokkal az ünnepség előtt 80 pengőt a polgármesteri hivataltól, hogy időre elkészülhessen a zászló. A zász­lók ára egyébként 560—600 pengő volt.37 A négy zászlóanyát (Förster Kálmánné, Liptay B. Jenőné, Wágner Rezsőné, Sztankovics Jánosné) előző este lampionos felvonulással tisztelték meg. Az ünnepség napjának állomásai a katolikus, illetve 34 A Munka. 1925. 10. 10. 35 A Munka. 1926. 05. 26., valamint 1927. 06. 04. 36 A Munka. 1927. 10. 08. 37 NML St. Pm. 8349/1927. Horváth László, a városi levente egyesület elnökének kérelme a városi tanácshoz. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom