Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Levente egyesületek Salgótarjánban (1924–1939)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI J Jk MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. kotló és kánya, sánta róka gyere ki, rablópandúr stb.). Nagyobbak csoportos játéka a futball, a kosárlabda.17 A III. szakasz az atlétika: rövid-, középtávú futás számok, 5000 méteres mezei futás, ugrások, dobások. A IV. szakasz a nehézatlétika: birkózás és boksz, utóbbi esetében kesztyű hiányában inkább csak imitálják az ütéseket. V. szakasz: „egyéb testedzések” ide tartozott az úszás, az evezés, a szuronyvívás (végén posztógömbbel ellátott vívópóznával). Meghatározó volt a céllövészet, mégpedig miniatűr puskával. Rendes lő kiképzést írt elő a tanterv: a fegyver szerkezetének ismeretét, kezelését, tisztítását, lövéselméletet, célba lövést. Az V. szakasz ismerteti a kirándulások megszervezésének a módját, kicsiknek havonta egyszer egy délután, nagyobbaknak terepgyakorlatokkal, térkép- olvasással, tájékozódással, távbecsléssel gyakorlatokkal kibővítve. Oktattak tűzrendészed, tűzoltási ismereteket. A tanterv VI. szakasza rendelkezett a szellemi kiképzésről. Utóbbi állt egészségtanból (egészség ápolása, nemi bajok elhárítása, elsősegélynyújtás, helyes táplálkozás, higiéniai ismeretek), erkölcsi nevelésből (király és haza iránti szeretet, jellem, fegyelem, engedelmesség, akaraterő, önbizalom, fontosabb törvények ismerete), közművelődés oktatásból (történelem, földrajz, természettudományok, irodalom, énektanulás), valamint ipari és gazdasági oktatásból (földműveseknek föld helyes használata, modern gazdálkodás, állategészségtan stb.). A tanterv kihangsúlyozza, hogy propagandisztikus célból időnként sportversenyeket, műkedvelő előadásokat, dal- és zeneestélyeket kell rendezni, melyeken leventék szerepelnek oktatóik által felkészítve és betanítva. Fontos, hogy a foglalkozásokra összegyűlt ifjakat soha ne hagyják foglalkoztatás nélkül, mert azaz oktatói tekintély rovására megy.18 Az ifjaknak az első szabályozások szerint heti két órában és havonta egy délután kellett megjelenni foglalkozáson, a gyakorlat azt mutatja, hogy ez az időtartam nőtt. Az 1930-as évek elején a bányai egyesületnél a heti foglalkozás vasárnap reggel 7-től 11-ig, az acélgyárnál 8-tól 11-ig, a hirschgyárnál 8-tól fél 11-ig tartott. A városi egyesületnél azok számára, akik vasárnap nem dolgoznak, 6-tól 9 óráig, akik dolgoznak, azoknak délután 1-től 4-ig kellett foglalkozásra járni.19 Az egységes alapszabályban csak az egyesületek nevének, pecsétjének, székhelyének, jelvényszínének megjelölése volt különböző. A jelige: „Istennel a hazáért és királyért!” A pecséten a cím és az alakulás évszáma szerepelt köriratban. A jelvény kezdetben 2 cm hosszú fenyőág, rajta középen fehér „L” betűvel, alul kék nefelejcs virággal. A föveg baloldalán, vagy gomblyukba tűzve volt viselendő.20 17 Figyelemreméltó, hogy az ekkoriban még kevésbé elterjedt, ám később az iskolai testnevelési törzsanyagban meghatározó kosárlabdát már ekkor ajánlja a levente tanterv. 18 NML 9694/1925. Levente egyesületek részére központilag elküldött tanterv. 19 NML SL Pm. 290/1933. Jegyzőkönyv Schmiedler István panaszbeadványa nyomán lefolytatott vizsgálathoz. 20 NML St. Pm. 9694/1925. Leventeegyesületek egységes szövegű alapszabálya. 109
