Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Levente egyesületek Salgótarjánban (1924–1939)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJ A MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. 1934-ben új jelvényt vezettek be, amit a föveg előrészén hordtak, háromszögletű pajzsforma, benne ún. levente-kettőskereszt került.21 Egyenruha kezdetben nem volt, csak khaki színű leventesapkát rendszeresítettek, mely a korabeli huszár- ságéhoz volt hasonlatos. 1927-ben rendszeresítettek egyenruhát (sapkán kívül kabát, ing, bőröv, lábszárvédő, cipő, illetve fehér atlétaing, fekete atlétanadrág, tornacipő), de anyagi okokból nem tették kötelezővé.22 A „Szebb jövőt!” köszöntés, melyre „Adjon az Isten!” volt a válasz, 1926 végétől terjedt el, Dr. Matolcsy László győri leventeoktató kezdeményezésére.23 Az alapszabály szerint voltak alapító tagok, rendes tagok, pártoló tagok és voltak a leventék, akik miatt végül is az egész struktúrát működtetni kellett: ők voltak a működő tagok, más elnevezés szerint kötelezett tagok. Az egyesület szervei a közgyűlés, a választmány és a tisztikar voltak. Az egyesületek felügyeletét a VKM által megbízott szervek, úgymint az OTT és annak vidéki szervei, a törvény- hatósági, községi (városi) testnevelési bizottságok képviselői, illetve közegei (a katonai vonal, vagyis a testnevelési felügyelők) látták el. Egyesületet a belügyminisztérium függeszthetett, vagy oszlathatott fel, vizsgálat után.24 Részleges vagy teljes felmentést a helyi testnevelési bizottság adhatott orvosi igazolásra. Mentesültek, akik szervi vagy más fogyatkozásban szenvedtek, akik „ragadós vagy undort keltő betegségben” szenvedtek (amennyiben a betegség gyógyíthatatlan), az „elmebetegek és tompaelméjűek”, illetve akik a többiek erkölcsi kiképzését „erkölcsi fogyatkozásuknál fogva veszélyeztetik".25 26 A részleges felmentésre példa egy 1926-os eset, mikor egy 19 éves bányatársulati alkalmazottat idült középfülgyulladása miatt felmentették a megerőltető testgyakorlatok alól, de így is el kellett járnia a foglalkozásokra, ahol szabadgyakorlatokat végezhetett.25 A levente egyesületek általános céljai: „...a nemzet erejének gyarapítása, testben és lélekben erős, tiszta erkölcsű leventék nevelése által. A leventék nevelésének eszköze az iskolai testi nevelés folytatása és szélesebb alapokon fejlesztése. ”27 A célokat megvalósító eszköz rendszerről jórészt szóltam a tanterv ismertetésénél, itt még meg kell említeni az ifjúsági otthon fenntartásának kötelezettségét. „Az ifjúsági otthonnak nemcsak az a célja, hogy az ifjúságot a korcsmázús káros szokásától távol tartsa, hanem az is, hogy társas életre, ezáltal összetartásra és nemesebb értelemben vett szórakozásra szoktassa. ” Az otthonokat a leventéknek kellett rendben tartani, ott könyvtárakat létesítettek, társasjátékokat tartottak. Erősen 21 Blasszauer, é.n. 22 Uo. 23 Uo. 24 NML St. Pm. 9694/1925. Levente egyesületek egységes szövegű alapszabálya. 25 Uo. 26 NML St. Pm. 9711/927. A városi testnevelési bizottság határozatai. 27 NML St. Pm. 9694/1925. Levente egyesületek egységes szövegű alapszabálya. 110
