Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Szirácsik Éva: A Koháryak építkezései a Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokaikon a 18. század első harmadában
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI ZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. A KOHARYAK EPITKEZESEI A NÓGRÁD, ILLETVE HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYEI BIRTOKAIKON A 18. SZÁZAD ELSŐ HARMADÁBAN1 SZIRACSIK ÉVA A Koháry család birtoklásának jellegzetessége volt Koháry II. István 1731. évi haláláig, hogy a birtokaik részben a család közös, részben az egyes családtagok tulajdonában voltak. Az 1716 és 1718 táján készült urbáriumok lejegyzése idején a férfi családtagok közül csak Koháry II. István országbíró és 1704-ben elhunyt fivérének, Koháry Farkasnak a fiai voltak életben, vagyis Koháry György, II. János, I. Ignác, s az országbírót túlélő András. Koháry II. István kizárólagos tulajdonában volt a zsélyi, (karancs)sági uradalomrész, hiszen János testvére addigra fiú utód nélkül elhunyt.1 2 A füleki uradalmat két birtokra osztották, a nagyobbik ugyancsak az országbíróé volt, míg a másik része Koháry Farkas fiaihoz tartozott. A szécsé- nyi és gyöngyösi uradalmak birtoklása ennél jóval összetettebb képet mutatott, némely település Koháry II. Istváné volt, némelyen pedig Koháry Farkas fiaival osztozott eltérő arányban.3 A gazdálkodó népesség letelepítése az egykor virágzó, de a török pusztítások miatt elnéptelenedett terület városaiban volt a legélénkebb. A Rákóczi-szabad- ságharcot követően a Koháry-birtokokon élő 906 gazda közül 366 valamelyik mezővárosban lakott, vagyis a gazdák 40%-a nem falun élt! Igen meglepő ez az arány, hiszen az országos átlag még II. József 18. század végi uralkodása idején is mindösszesen 6-7% volt.4 Ha világviszonylatban nézzük, akkor is feltűnően magas aránynak tarthatjuk.5 Elgondolkodtató ez a jelenség azért is, mivel tudjuk, 1 A jelen írás az OTKA (F 68089) támogatásával készült, amelyért köszönetét mond a szerző. 2 Nagy, 1999. 3 A továbbiakban az 1716. és 1718. évi urbáriumokra hivatkozunk. (Szirácsik, 2007.) Felhasználtuk még az uradalom számadásait. (Státny Archív v Banskej Bystrici, L. RODY A PANSTVÁ, I. Rody, Koháry-Coburg, Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove, Rationes) 4 Kaposi, 2003. 165. 5 A 19. század elején a városi népesség arányszáma Angliában volt a legmagasabb a világon, a népesség 30%-a élt legalább 2000 lélekszámú településen. A városlakók aránya Németalföldön 50% fölött volt, mig Itáliában, illetve Franciaország és Németország nyugati felén 20-25%, a világban máshol 10%! (Cameron, 1994. 239.) 81
