Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Szirácsik Éva: A Koháryak építkezései a Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokaikon a 18. század első harmadában
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI JJ* MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. hogy az elnéptelenedett nógrádi mezővárosokat - Balassagyarmatot, Szécsényt és Füleket - 1690-ben kezdték újratelepíteni.6 A betelepítések hatására nem csupán a népesség, hanem a településkép is nagyban alakult: utcák kerültek kijelölésre, házak épültek. A Koháry-birtokokon élők azonban maguk építhették házaikat saját ízlésük szerint, abba a földesúr nem szólt bele. Érdekes azonban, hogy a lakosság otthonaira vonatkozó forrásul a Koháry II. István által anyagilag is támogatott műből nyerhetünk információt, ugyanis Bél Mátyást megelőzve Radványi Ferenc, Nógrád vármegye jegyzője írt latin nyelű leírást a vármegyéről. Ebből megtudhatjuk, hogy Szécsényben 1719- ben tűzvész pusztított, aminek következtében a várost körülvevő sáncon belüli faházak semmisültek meg, és épültek újjá.7 Ekkortájt Balassagyarmat sűrűn lakott város volt. Mivel a lakosság „paraszti szokásokat” követett, ezért nem sokat törődtek épületeik szépségével.8 Nincs tehát adatunk arra, hogy a lakosság épületeit a földbirtokos emelte volna, de arra sem, két kivétellel, hogy az alkalmazásában állók házával törődött volna. 1727. június 30-án fizettek a kovácsnak azért, hogy a sáfárház ablakaira két vas rostélyt készített. Koháry II. István 1725-ben Korponay János házára költött.9 Koháry II. István részbirtokának 1725. évi számadásából kiolvasható, hogy Korponay házát Rihács Tamás kőművessel javíttatták. Április 15-én mészégető kemencéért fizettek a kőművesnek, és kiégettettek két kemence meszet. 1000 lécszöget és 4 mázsa vasat is vásároltak. Május 19-én pedig jelentősebb összeg került Rihács kőműveshez a ház javításáért. A mezővárosok általában a „vásáros helyek”-bői fejlődtek ki. A Koháry-birtokok mezővárosai közül az 1710-es évek második felében készült urbáriumok csak a szécsényi és balassagyarmati vásárokat említették meg.10 Szécsényben Szent Pál 6 Pálmány, 1986. 70—76., 86—93. 7 Radványi Ferenc: Collectanea ad históriám Comitatus de Nógrád. é.n. (Nógrád Megyei Levéltár Vili. 701/7. 154-155.) 8 Radványi, é.n. 179—180. 9 A Rákóczi-szabadságharc megkezdése előtt Korponay János Koháry birtokainak jószágkormányzója volt. Noha Korponay még az 1680-as években Koháryval együtt raboskodott Thököly börtönében, 1704-ben csatlakozott Rákóczihoz. (Heckenast, 2005. 245-246.) A szabadságharc leverése után már nem lett uradalmi tisztviselő, de később is kapcsolatban állt a Koháry-birtokokkal azon túl, hogy ő is szomszéd birtokosnak számított. Az 1716. évi urbáriumban hivatkoznak arra, hogy Korponaytól kérdezősködtek egy vitás kérdésről, a füleld uradalomhoz tartozó jobbágyok mézadási kötelezettségéről. (Szirácsik, 2007. 180.) A birtok területén is sokszor megfordulhatott, hiszen 1725-ben 3 alkalommal is fogyasztott sert és bort az uradalom készleteiből, sőt 1726-ban 50 Rft-ot fizettek ki neki a földesúr utasítása szerint. 10 Szirácsik, 2007 82
