Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGY^jLL WZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. fontosnak, hiszen számára az üvegablak több mint dekoratív szín, fény és optikai jelenség, az üvegablak utat sejtet a szellem világa felé és meditációra késztet. Ifj. Szabó István: Benczúrfalvi korpusz Ifj. Szabó István (1927—) szobrászművész faszobrait az anyag tulajdonságait a legteljesebb mértékben kiaknázó, ugyanakkor híven meg is őrző organikus szemlélet jellemzi. A fa saját természetét használja fel, ahhoz alkalmazkodik, alázattal nyúl ehhez az anyaghoz. Ezt jól példázza Benczúrfalvi korpusz című alkotás, melyet édesapja, id. Szabó István emlékére készítette 1994-ben. A fa elágazásaiból lett Krisztus két karja, a fa kisebb sérülése éppen Krisztus testének sebét jelzi. Ifj. Szabó István a természettel közösen alkotott. A kereszten függő Krisztus kezével a győzelem jelét mutatja. Halálával elérte a célját, az emberiség megváltattatott bűneitől. Krisztus győzött az élet és a halál felett. Perényi Anna: Növényi feszületek A Szurdokpüspökiben élő Perényi Annának (1943—)a Növényi feszületek című műve az, amire mindenképpen érdemes figyelmet fordítani. Perényi Anna rajztanárként sok diákot készített fel a képző- és iparművészeti pályára. A Növényi feszületek című grafikai lapján egy szőlőültetvényt látunk három szőlőtőkével. A középső áll legközelebb a nézőhöz. Az Ószövetségben a szőlő mint példázat, hasonlat vagy jelkép újra és újra felbukkan, s a próféták messiási szimbólummá teszik. A szőlőtő mint Jézus Krisztus és a keresztény hit szimbóluma, az evangéliumi kezdetektől fogva33 a vallásos művészet motívuma. A szőlőlugasban alvó Noé maga az első tőke, melyből Krisztus, az igazi szőlőtő, az isteni sarj ered. A Noéban gyökeredző Krisztus-szőlő a kereszténység életfája; gyümölcse, a szőlőfürt és a búzakalász együtt az úrvacsora (a bor és a kenyér, Krisztus vére és teste) jelképe. A keresztrefeszítés témájának csodálatos ábrázolása ez a rézkarc, melyben benne foglaltatik Jézus Krisztus szenvedéstörténete és a feltámadás csodáján át az úrvacsora. Földi Péter: Én Istenem, Én Istenem ... Napjaink leghatásosabb és legmegrázóbb alkotása Földi Péter Én Istenem, én Istenem... című alkotása Krisztust ábrázolja a kereszten. Földi Péter festményén az önként vállalt szenvedés legmagasabb foka jut szerephez, melyet csak isteni eredettel és isteni erővel lehet véghezvinni. A vakítóan fehér háttérből a megfeszített Krisztus határozott kontúrjai emelkednek ki. Krisztus hüvelykujjával saját kezébe nyomja bele a keresztfa szögeit 33 Jn. 15, 1-3. 137
