Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Irodalomtörténet - Nagy Csilla: Bábeli történet – Nyelv, kultúra, heterogenitás Mikszáthnál

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEyLjLjMÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. láncolatokat, nyomok rendszereit. [...] A megjelenő és a megjelenés közti hallatlan megkülönböztetés (a ,világ’ és az ,élmény’ között) az összes többi megkülönböz­tetés feltétele, az összes többi nyomé, és már maga is nyom. “4 A nem-megértés, a félreértés szükségszerűen előálló jelensége annak függvénye, hogy az elbeszélés nem (pontosabban csak fokozatosan) láttatja azokat a határvonalakat, amelyek a szereplők, a homogénnek tűnő közösség tagjai között húzódnak, ezáltal kommu­nikációs szinteket hoznak létre, amelyek azonban a mű felépítettségében világo­san megmutatkoznak. A kisregényben mind az idősíkok, időszakok, mind pedig a helyek jól érzékel­hetően elkülönülnek egymástól, a mű áttekinthető kronotopikus szerkezettel ren­delkezik.5 A cselekmény nagyrészt vasárnapokon játszódik, olyan helyszíneken, ahol a közösség megjelenik, leginkább a templomban és a templomhoz vezető út állomásain (például a tiszteletes kertjében): minden esemény itt történik, amely a fő szálat (Gáli Piroska és Prakovszky Sándor szerelmét) tovább bonyolítja, a vég­kifejlethez közelíti. Az ettől eltérő helyszíneken (a kovácsműhely, Piroskáék és az elbeszélőék háza) tulajdonképpen a szerelmi szál „narrálása” történik, a narrátor itt ütközteti saját tapasztalatait a valódi (a többi szereplő elbeszéléséből megis­mert) eseményekkel. A helyeknek ezt a két csoportját azonosíthatjuk a Foucault által meghatározott szerkezeti terekkel, amelyek dinamikus egymásmellettisége nála nem csupán topografikus jelentőséggel bír, hanem az emberek, közösségek érintkezését is jellemzi: „Nem űrben élünk, melyet csillámló fénypászták színesí­tenek, hanem viszonyegyüttesek közepette, amelyek egymásra visszavezethetetlen és fedésbe nem hozható szerkezeti helyeket határoznak meg. ”6 „A szerkezeti helyet pontok vagy elemek közötti szomszédossági viszonyok határozzák meg, ezek pedig formálisan sorozatként, elágazásként vagy rácsozatként írhatók le. ”7 Egy-egy szerkezeti helyhez való tartozás alapján lefedhető a társadalom, illetve a közösségen belüli hierarchikus és heterogenitáson alapuló rend. Vannak he­lyek, amelyek bizonyos szereplők számára tabuk, érinthetetlenek. Például Gáli József és a kovács, Prakovszky József ellentéte (a szerelmi tragédiát előidéző csa­ládkonfliktus) is leírható a szerkezeti helyek viszonylatában, hiszen Prakovszkyt siketsége miatt József-napon Gálléknál gúnyolták ki, s ez a történet egészét meg­határozó fordulópont. De ugyanígy az elbeszélő is csak bizonyos célból keresheti fel Gállékat, például üzleti ügyben. A kisregényben kiemelt jelentőséggel bír a templom és a templomhoz vezető út, amelyet Foucault nyomán heterotópiának nevezünk. A heterotópia kapcso­latban áll minden más szerkezeti hellyel (a templomot a közösség minden tagja, 4 Derrida, 1991. 102. 5 Hajdú, 2005. 227. 6 Foucault, 2000. 149. 7 Foucault, 2000. 148. 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom