Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Balogh Zoltán: „Nyelvében él a nemzet” – a magyarságtudat hirdetése a Salgótarjáni Acélgyári Olvasóegylet zászlaján
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYMJlMÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. tagok fárasztó napi munkájuk után esténként szórakozás és szellemi üdülés végett összejöttek Az idegen ajkú, de hazafias érzelmű elődök csakhamar áttértek a magyar nyelv használatára. Elégedetten tekinthetnek vissza az egylet múltjára, mert az eredmény mutatja, „hogy hívek voltunk a zászlóhoz, amelyet magunk elé kitűztünk. Szentesített célunk továbbá keresni és követni mindazt, ami ezen vezéreszméket szolgálja, úgy mint a nemes élvezeteket, a józanságot, takarékosságot, barátságot és az egyetértést.... Határozott célunk továbbá a magyar érzelmet és ha- zafiságot ébrentartani.... Mindnyájan magyaroknak valljuk magunkat és szívünk utolsó dobbanásáig e hazának hű fiai maradunk. ”u Az 1905. évi pünkösdi ünnepélyen, amelyen a zászlószentelés évfordulóját ünnepelték, résztvett az Olvasóegylet „rokonérzelmű” testvéregyesülete, a diósgyőri vasgyár „Jó szerencse” dal- és önképző köre. A vendég dalkör zászlószalagot is kötött az Acélgyári Olvasóegylet zászlójára. 1906-ban viszonozták a látogatást, amikor a dalárdával együtt az Olvasóegylet több tagja is Diósgyőrben vendégeskedett a „Jó szerencse” egyletnél. Az Olvasóegylet zászlójával vonult fel a Rákóczi-szabadságharc szécsényi országgyűlésének 200. évfordulójára rendezett ünnepségen 1905. szeptember 12- én. Az egylet dalköre elvitte azt a nagy országos dalosversenyekre is. 1907-ben Egerben az országos dalosversenyen nyerte el a Ganz gyár különdíját, egy díszkürtöt, 1909-ben pedig a közoktatási minisztérium különdíját, egy bronz csikós szobrot. Az Olvasóegylet dalkörének szereplését az egri dalosünnepen fényképen is megörökítették. A Tanácsköztársaság idején a szép és nagy műbeccsel bíró zászlót elrejtették. 1925-ben a Sopronban lobogtatták meg az egylet zászlóját. A zászló utolsó nyilvános szerepeltetése 1944. január 22-én a Radnai-havasokban lavina-katasztrófa áldozataivá vált salgótarjáni leventék gyászszertartásán volt. 1945 után a zászló hátoldalán található koronás középcímerről eltávolították a koronát. Az egyleti zászlót a könyvtárhelyiségben üvegajtós szekrényben őrizték, majd az emelet- ráépítéssel megnagyobbított épület emeleti tanácstermébe helyezték át.11 12 Azóta elcsomagolva őrizték az egyesület jogutódai, esetleg egy-egy évforduló idején került kiállításra a Kohász Művelődési Központban. Jelenleg a Múzeumi Kollégium támogatásának köszönhetően a szintén NKA-támogatásból megvalósult zászlószekrényben tároljuk Salgótarján első munkásegyesületének relikviáját. Az Olvasóegylet díszzászlajának leírása az egyesület alapszabálya szerint: „Az egylet díszzászlaja: nemzeti színűfvörös, fehér, zöld) nehéz dupla selyem szövet, melynek egyik oldalán Magyarország címere, a másik oldalán pedig a munka és 11 Salgótarjáni Lapok 1902. augusztus 24. (Wabrosch, 1926. 19., 39-41.) 12 Wabrosch, 1926. 46., 48—49., 58. Fénykép: A Salgótarjáni Acélgyári Olvasóegylet az egri dalosverseny díjával, a Ganz gyár által felajánlott díszkürttel. „Egri dalosünnep, 1907. aug. 15—19.” (NTM Történeti tárgyi gyűjtemény Ltsz: 83. 16. 51.) Vertich, 1986. 134., Vertich, 1991. 5. 51
