Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Néprajz - Steib Janka: A bányász identitás hagyományos elemeinek történeti vizsgálata a bányászat fellendülésétől hanyatlásáig Salgótarjánban és környékén

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁDMEGYH J MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

kodtak. Ezért megharagudott és bajt okozott a bányában. Világosban elveszítette a varázserejét. Salgótarjánban úgy mondták, hogy főleg ünnepnap előtt jelent meg és a dolgozókat megjutalmazta, a lustákat megbüntette. Baglyasalján a bányarém patkány alakjában jelent meg, és veszély esetén menekülésükkel jelezték a bányászoknak a veszélyt. A bányaember, bányarém különböző alakjaival a kis gyermekeket ijesztgették, a fiatalokat megtréfálták.45 „Mindég vannak hiszékeny emberek. Oszt aki félt, mindig el tudta képzelni, hogy ott valami lehet. Mert hát olyan vót, hogy nagy vízbeömlések előtt dörömbölt, oszt akkor egymást ijesztgették, hogy jön a bányarém. Kitalálmányok voltak, hogy félelemben tartsák egymást, aki ilyen gyengébb szívű gyerek volt. ”46

A Salgótarján közelében fekvő Karancskesziben Fejős Zoltán gyűjtött a bánya hiedelemlényeiről. Tüzes emberrel ijesztgették a gyerekeket a bányából éjjel hazatérő bányászok karbidlámpával a kezükben. A patkányt nem bántották, mivel az előre jelezte a veszély közeledtét. A bányaszellemnek a kezében lámpa világított, arcát nem lehetett látni. Az embereket megverte a bányában és riasztgatta őket felbukkanásával. Kis emberek is éltek a bányában, akik az akna alatti lépcső alól figyelték a bányászokat, de szenet is kapartak, dolgoztak. Permandlinak, permaglinak hívták őket. Tiszteletben kell tartani, ahol megjelenik, baj lesz. így védője a bányásznak. Fejetlen embert is láttak a bányában. Az ördög pedig meg akarja kísérteni a bányászt.47

A babonás hit a bányászat kialakulásától végigkísérte a bányában dolgozók életét. Hoppál Mihály szerint az egyén identitása a hiedelemrendszerrel együtt, annak segítségével alakul ki és épül fel. Ezek a világról, magukról, cselekvéseikről alkotott ismeretek és hiedelmek minden kultúrában megtalálhatók, melyek rendszert alkotnak. Ezek vonatkozhatnak az egész közösségre, vagy csak egyes csoportjaira, tagjaira, így különböző szinten határozzák meg az egyén cselekvéseit.48 A bányában dolgozó munkások világfelfogásában megfért egymás mellett babonás hitük és védőszentjeik. Ezeknek különböző jelentést tulajdonítottak, babonás hitükkel magyarázták a bánya szerencsétlenségeit, amelyek elől védőszentjeikhez imádkoztak. Ezen hit által vélekedtek hasonlóan a világról, hiszen ezek adtak mintákat a nehéz élethelyzetekben való viselkedésre. „Tehát ezek a hiedelmek az egyént körülvevő fizikai és szociális valóságra vonatkoznak, ezek építik fel az én identitását”49, amelyet az őt körülvevő társadalmi környezetből, szocializáció útján szerez. így a közösség tagjává válik. A bányászok babonás hitére ma úgy tekintenek, mint a folklór bányavidékükön kialakult jellegzetes formájára. Egyes

45 Muczer Marianna, Schmidt Márta, Szűcs Valéria gyűjtése alapján. (NTM. Adattár. 2098—78. 2—5.)

46 Godó Sándor, vájár (2011. Ságújfalu)

47 Fejős, 1985. 101-105.

48 Hoppál, 1989. 64-67.

49 Hoppál, 1989. 67.

202