Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Néprajz - Steib Janka: A bányász identitás hagyományos elemeinek történeti vizsgálata a bányászat fellendülésétől hanyatlásáig Salgótarjánban és környékén
NEOGRAD 2010 • A NOGRAD MEGYE UZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIV. jelenségei vidékenként eltérnek, mégis hasonló a különböző területeken, hiszen Magyarországra a külföldi szakmunkások révén jutott el. Ünneplési szokások, alkalmak Védőszentek A bányászünnepek között fontos szerepet töltenek be a védőszentek napjai. Az ünnepek - úgy mint a babonás hit - magyarországi elterjesztésében az idegenből érkező bányászok játszottak fontos szerepet.50 Ez a külföldi ráhatás és a nehéz körülmények hatása váltotta ki a bányászok vallásos meggyőződését. A társulatok vezették be és tették kötelezővé a bányába való leszállás előtt az imádkozást. Gyülekezés után a bánya védőszentjének képe előtt mondták el imájukat. Ennek formája bányavidékenként változott, egész ima is lehetett, vagy csupán egy rövid fohász. Baglyasalján kötelezően meg kellett jelenni az istentiszteleten. Gyakran fordultak elő a bányákban szerencsétlenségek, melyek az alacsony technikai színvonal, a hanyagság, bizonytalanság miatt történt. Ezek a tragédiák, a bányász élet küzdelmei, valamint a babonás hit járultak hozzá a bányászok vallásosságához.51 Marcell Maus vallásdefiníciója alapján a vallás „kollektív fogalmak és gyakorlatok szerves rendszere, amely az általa elismert szakrális lényekkel van kapcsolatban. ”52 A bányászok kettős vallásosságukban - babonás hit és védőszentek kultusza- közös fogalmakat (bányarém, bányamanó, permandli...) és közös szertartásokat (védőszenthez történő imádság a felolvasóban a szerencsétlenségek ellen) alakítottak ki, amiket vallásuk kettős rétegének szakrális lényeihez kötöttek, a szentekhez. A vallási szertartások a transzcendensre irányulnak, aminek képviselői ebben az esetben a szentek, és a természetfölötti tulajdonságokkal rendelkező bányarém. Ezek tradicionális és kollektív cselekedetek, hiszen a bányában dolgozó összes bányászra jellemző volt, közöttük hagyományozódva terjedt. A bányába való leszállás előtti közös, a védőszenthez szóló imádkozás, valamint ennek a formának a Bányász Himnuszba, valamint több bányász dalba való beintegrálása a szolidaritás érzését kelti a munkáslélekben, ezáltal megteremti és formálja a közösséget. Állandóságot és stabilitást biztosít a csoport tagjainak.53 Szent Prokop Munkaszünetnek számított a középkori eredetű Prokop- és Borbála-nap. Szent Prokopot a cseh származású bányászok nemzeti patrónusuknak tartják, mely napját július 8-án ünnepük. Nógrád megyében sok helyen őt tartották a bányá50 NTM. Adattár. 3798-91. 23. 51 NTM. Adattár. 3798-91. 24. 52 Maus, 1971. 124-128. 53 Connerton, 1997. 67., 72-73. 203
