Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Néprajz - Steib Janka: A bányász identitás hagyományos elemeinek történeti vizsgálata a bányászat fellendülésétől hanyatlásáig Salgótarjánban és környékén
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI JLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV elterjedt és fellendült a sörfogyasztás. Az étkezőházban és kocsmában osztrák és cseh sörfajtákat lehetett kapni.28 A futball volt az egyik jellemző sport, a másik a teke. Az 1960-as évektől az úgynevezett szocialista brigádok vitték a bányászokat kirándulni Egerbe, Pestre színházba, vagy meccsre. Éves elszámoláskor az éves jövedelmet úgy osztotta be a bányaigazgatóság, hogy minden évben az üdülők, szanatóriumok építését támogatták egy bizonyos összeggel. Hajdúszoboszlón, Hévízen, Siófokon, Bükkszéken épültek ilyen szállók, ahová a bányászok kedvezményes beutalókat kaptak és családdal együtt is mehettek. Ha volt elég szabadság, egy évben kétszer is el lehetett menni. Identitást kifejező jelképek, ünneplési alkalmak Az identitás kettős arcú jelenség, egyrészt az individuumot a többi emberhez köti, másrészt azonban a másoktól való különbözés lehetőségét is magában hordja. Erős Ferenc értelmezésében az identitás „rendszerbe szerveződött, többé vagy kevésbé stabilizálódott kölcsönhatás egyén és társadalom között”. Fontos kapcsolat van az identitás és a szimbolizáció között, hiszen egy csoport a leginkább ezek révén tudja kinyilvánítani identitását a külvilág felé, melyeket közösségi normák, hagyományok szabályoznak. A szimbolizáció révén kapcsolódik össze az énidentitás a társadalmi identitással.29 Az utóbbi évtizedekben az identitás a pszichológia és a társadalomtudományok gyakran vizsgált fogalmává vált. A különböző tudományterületek által létrehozott identitás-fogalmak közös jellemzője, hogy az identitásban „az egyéni és társadalmi meghatározottság együtt van jelen”. Az identitás összefonódik a szocializációval, érzelmi, erkölcsi és kognitív fejlődéssel, a csoportban lezajló folyamatokkal és a csoportközi viszonyokkal.30 A bányászok csoportja szimbolikus közvetítői identitásuknak, a közösséghez tartozásukat nyelvük, kultúrájuk, jelképeik által fejezik ki. A szakirodalomban a szimbólum fogalma, jellemzői, kialakulása, összetevői körül viták alakultak ki. A szimbolizáció meghatározó az emberi, társadalmi létben, így a humán tudományok számára nélkülözhetetlen fogalom. Emiatt szinte minden tudományág kidolgozta elemzését, eltérő módon nyúlnak a jelenséghez. Ez a bizonytalanság Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor szerint azzal függ össze, hogy ezt a fogalmat, amely a nyelv előfeltétele, pont ennek segítségével próbálják körülhatárolni. A legtöbb megfogalmazásban azonban a szimbólum jellemzői között szerepel az, hogy olyan dologról van szó, ami „önmagán kívül mást jelent”.31 Abner Cohen a jelképeken olyan normatív formákat ért, amelyek „kétértelműen helyettesítik a jelentések sokaságait, 28 NTM. Adattár. 3798-91. 23-24. 29 Erős, 1995. 423-425. 30 Erős, 1996. 5., 8. 31 Kapitány Á.—Kapitány G., 1995. 9—11. 196
