Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Régészet - Bercsényi Kinga: Szécsény kora újkori temetője

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEíJ^MJŰZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

A temető sírjai közül mindösszesen kettőben találtunk keresztet. A 8. sírban egy fémből készített kettős kereszt a bal combcsont belső oldalához közelebbről került elő. A kereszt 5,5 cm magas, rövidebb vízszintes szára 2,1 cm, míg a hosszabb

2.6 cm hosszú. Egyik oldalára egy valószínűleg ónból megmunkált lemezt rögzítettek (7. kép). Formája hasonló a kora újkorból ismert Caravaca25 és Zakariás keresztekhez.26 A 21. női sírban egy nagyon egyszerű, fából készített kereszt feküdt. Alakja enyhén íves, magassága 3,5 cm, vízszintes szára 2 cm hosszúságú. A vízszintes szárak végén egy-egy, míg a függőleges száron három kör alakú bemélyedés látható. E két kereszt mellett kell még szólni a már említett, 1992-ben talált darabról is. Bronzból készítették, füllel együtt mért magassága 3 cm, szélessége

1.7 cm. Vízszintes szárainak és függőleges szárának alsó végét háromkaréjosra formálták, míg a függőleges szár tetején a felfüggesztésre szolgáló karika található, lyukkal a közepén.

A temető szakrális tárgyai közül a legjelentősebb csoportot a kegyérmek alkotják. A kegyérmeket a különféle zarándokjelvényekkel egyetemben, az egyes zarándokhelyeken, mint emléktárgyakat lehetett vásárolni.27 A szécsényi temetőből 8 darab ilyen jellegű tárgyat ismerünk. Közülük 3 darabot Szent Benedek éremnek határoztam meg. Ezen éremtípus leggyakoribb formája, mikor az egyik oldalon maga Szent Benedek jelenik meg, míg a másik oldalra a Benedek-kereszt kerül (8. kép). Ezeken kívül két zarándokhelyhez (Mariazell és Achberg), egy Jézushoz és Máriához, valamint egy a Patrona Hungáriáé (Magyarország Nagyasszonya) kultuszához kapcsolódó érmet találtunk. Az 1992-es leletmentésből a fent említett keresztel együtt pedig egy piarista érem is a felszínre jött. Az eltemetett kegyérmek egyértelműen bizonyítják, hogy Szécsény városa bekapcsolódott abba az újjáéledő zarándoklathullámba, amely a török kiűzése után jellemzi majd az ország egyes területeit.

A temetőbe temetkező népesség vallási hovatartozására nézve, katolikus keresztény volt. Erre utalt a halottak összekulcsolt keze, valamint a melléjük temetett rózsafüzérek, keresztek és kegyérmek. A forrásanyag hiánya és részben feltáratlansága miatt pontos használati idejét nehéz meghatározni. A talált viseleti elemek általánosan elterjedtek voltak a kora újkorban, így a keltezés szűkítését a korszakon belül nem teszik lehetővé. A kegyérmek a párhuzamok alapján a 17. század végére, 18. századra utalnak. Az eddigi régészeti eredmények alapján tudjuk, hogy Szécsény középkori temetője az egykori plébániatemplom körül feküdt és valamikor az 1552-es török foglalást követően pusztult el.28 Minden bizonnyal valamikor az ezt követő években létesíthetik ezt a temetőt. Az ide temetkezés leg25 Belaj, 2006. 276.

26 Sólymos, 2000. 20.

27 Serfőző, 2004. 453.

28 Majcher, 2010. 184-189.

158