Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Régészet - Bercsényi Kinga: Szécsény kora újkori temetője

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEG'mXLMÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

török uralmat hozott Szécsény életébe. Katonai-közigazgatási központ lett, a budai vilajetbe tartozó egyik szandzsák székhelye. A városban állandó török őrség tartózkodott, melynek következtében az teljesen átalakult katonai támaszponttá. Szécsény felszabadítására tett első kísérlet Balassa János, a bányavárosok főkapitánya nevéhez fűződik. Az 1562-ben indított magyar támadás azonban kudarccal végződött.7 A török kiűzésére csak a 15 éves háború kezdetekor, 1593 őszén került sor. Tiefenbach Kristóf kassai főkapitány és Pálffy Miklós csapatai több nógrádi várral együtt Szécsényt is visszafoglalták a törököktől.8 A város újra keresztény kézbe került, de továbbra is végvár maradt. 1602-ben pedig új birtokosa lett For- gách Zsigmond személyében.9 A 17. században az erdélyi fejedelmek - Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György - Habsburg ellenes hadjáratai is érintették a megyét. Bethlen alvezérei rövid időre Szécsényt is megszállták. Az 1627- ben megkötött első szőnyi béke értelmében azonban a megye továbbra is királyi kézen maradt.10 111. Rákóczi György szintén elfoglalta a várost, de az 1645-ös linzi béke után új fent rendeződtek a viszonyok.11

1652-ben a város zálogbirtokosa Koháry István várkapitány lett.12 A század közepén beállt nyugalom azonban nem tartott sokáig, mert a város 1663-ban másodszor is a törökök kezére került, amikor Köprili Ahmed nagyvezír az északi végvárvonal felszámolása során Szécsény falai alá is eljutott. A várkapitány a várost kiürítette, felgyújtana és csapatait Fülekre rendelte.13 A második török hódoltság 20 évig tartott, egészen 1683-ig, amikor Sobieski János lengyel király végleg felszabadította Szécsényt, ami így megint a császáriak kezébe került. A hamarosan kitörő éhség és pestis járvány következtében azonban a lakosság egy része elköltözött, a német és horvát katonákból álló őrség pedig, a vár és a város felgyújtása után az Alföldre vonult. Az újjátelepítés a visszatérő ferencesek és főként Koháry István nevéhez fűződik. A zálogbirtokos 1690-ben bízta meg Dúl Mihályt és nemes Vaj szár Istvánt a telepítés munkálataival.14

A 18. század elején kitörő kuruc lázadás is érintette a megye életét. AII. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc egyik fontos eseményét az 1705-ös országgyűlést éppen Szécsényben tartották meg.15 A szabadságharc leverése után a település lakosainak száma folyamatosan nőtt, városiasodása érzékelhető. 1737-ben a koráb7 Belitzky, 1972. 139.

8 Belitzky, 1972. 158.

9 Patay, 1980. 11.

10 Belitzky, 1972. 168.

11 Belitzky, 1972. 174.

12 Patay, 1980. 14.

13 Belitzky, 1972. 187.

14 Pálmány, 2006, 174-176.

15 Patay, 1980. 15.

153