A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY

NEOGRAD 2008 • A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXII. TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY HULITA VILMOS, A FÜLEKI GYÁR VÁLTOZÓ ÉLETLEHETŐSÉGEKHEZ ALKALMAZKODNI TUDÓ IGAZGATÓJA AGÓCS ATTILA A zománcedénygyártásnak Észak-Nógrádban az 1880-as évekig visszanyúló hagyományai vannak.

1 Füleken 1906-ban rakták le a Füleki Edénysajtoló- és Zománczozó - Művek Bárok, Mészáros és Társai cég épületeinek alapkövét.

2 A füleki zománcgyár történetének részletes feldolgozása jelen tanulmányomnak nem célja, a tulajdonlásában beállt változásokat és névmódosulásait csak annyiban követem figyelemmel, amennyiben azok bemutatása elengedhetetlen a téma megértéséhez. Az alapítók után Hulita Vilmosnak jutott a legfontosabb szerep a füleki gyár életében. Hulita igazgató - akit a fülekiek közszájon már az 1930-as évek közepétől csak „Öregnek" neveztek - még az Osztrák-Magyar Monarchia idején foglalta el posztját, melyet a gyár Vörös Hadsereg általi elfoglalásáig sikerrel meg is tartott. Az üzem élén eltöltött 27 év súlyát illusztrálandó megjegyzem, hogy a Monarchia felbomlását követően még két állam (a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Királyság) legmagasabb vezetőivel volt módja füleki gyárigazgatóként kapcsolatba kerülni. Hulita az üzemet megközelítőleg 400 fővel, felszámolás alatt vette át és - Dél-Szlovákia egyedüli üzemeként átvészelve a nagy világgazdasági válságot - 1944 végén 4.400 alkalmazottat foglalkoztató ipari gigászként adta át. Annak ellenére, hogy gazdasági sikerei vitathatatlanok, kortársai az impérium- és kurzusváltások nyomán ellentmondásosan értékelték, tevékenységét különböző politikai erők ideológiái alapján kritizálták. A polgári eszméket valló, mestereivel magyarul és németül beszélő bánsági örmény Hulitát bírálták a politikai jobb és bal oldalról egyaránt, fejéhez vágták csehbarát magatartását éppúgy, mint azt, hogy csehszlovák állampolgárként a Csehszlovák Köztársaság létezésének 20 éve alatt (1918-1938) sem tanult meg szlovákul még köszönni sem; az egyik oldalon 1 Losoncon működött az Első Magyar Bádog- és Vasedény Zománczozó Gyár Sternlicht S. és Társai ( 1884-1928) és a Losonci Magyar Bádog- és Vasedény Zománcozógyár Rakottyay György és Társai (1892-1927) (PUNTIGÁN, 2007, 119-121. BECANIOVÁ, 2004, 55-57.) 2 LIPTÁK, 1992, 93. RÚCKA, 1981