A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY

dicsérték szinte ameriakaias gyártási rendszerét, a másikon pedig szemére vetették „munkásnyúzói" hajlamait. Jellemző, hogy az üzem megalapításának 75. évfordulója alkalmából kiadott jubileumi kötetben csak mint a helyi munkásság tőkés ellensége tűnik fel.

3 Sajnálatos továbbá, hogy Hulita Vilmos kimaradt a város kétnyelvű monográfiájának helyi személyiségeket bemutató fejezetéből is.

4 A továbbiakban arra keressük a választ, milyen szerepet töltött be Hulita Vilmos Fülek urbanizálódásában és indusztrializációjában, különös tekintettel a két világháború közti füleki közéletre. Az egymásnak gyakran ellentmondó visszaemlékezéseket, korabeli dokumentumokat és sajtócikkeket egymás mellé téve bízzuk rá az olvasóra, hogy a történelem sodrásában előálló helyzetek kihívásai közepette gyárigazgatóként helyt álló vezetőről maga alkosson képet. Hulita Vilmos - a gyárigazgató A füleki gyár igazgatója 1917 és 1944 között a máig nagy tisztelettel emlegetett örmény származású Hulita Vilmos

5 volt, aki a Bánságból került Fülekre. A gyár szolgálatába 1915. február 18-án lépett. A városba Horváth Henrik

6 műfordítón egykori iskolatársán - keresztül jutott, akinek bátyja Albert mérnökként dolgozott a gyárban. Amikor Horváth Albertnek 1915-ben be kellett vonulnia, helyét a mérnöki diplomával nem rendelkező - a műegyetemet 4 félév után elhagyó - Hulita foglalta el, aki a horganyozó műhely élére került, ahol ekkor katonacsajkákat gyártottak. A gyári tisztviselők a vasútállomás tisztjeivel és segédtiszti alkalmazottaival akkoriban Silberger sarki kocsmájába jártak esténként. Hulita itt korán felhívta magára a figyelmet, hiszen „jó társalgónak bizonyult, sokoldalú ember volt. A vele való vitatkozásnál a legtöbbször ő került ki győztesen. Érvei meggyőzőek voltak. Éles eszű ember benyomását keltette." A gyárban „saját kezűleg intézte a műhely dolgait, aminek az lett az eredménye, hogy sikerei miatt egyre több hatáskört kapott. Ily módon a gyárat lépésről-lépésre gyökeresen átformálta. A káros elemeket eltávolí3 Aki a Tanácsköztársaság idején házi őrizetben volt, majd aki miatt kirobbant az 1936-os sztrájk. (RÚCKA, 1981) 4 DRF.NKO, 1996, 128-142. 5 Karánsebesen született (románul Caransebes, németül Karansebesch, megyei jogú város Romániában, Krassó-Szörény megyében) 1878. június 6-án. 6 Horváth Henrik (Kolozsvár, 1883 - Bp., 1947. júl.): műfordító. Medgyaszay Vilma budapesti színművésznő férje. Ady Endre, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Hatvány Lajos, Babits Mihály, Molnár Ferenc műveit németre, a német irodalom néhány művét magyarra fordította. A Petőfi Társaság kültagja (1920). Jelentősek zeneesztétikai tanulmányai is (http://mek.oszk. hu/00300/00355/html/ABC05727/06525.htm - Magyar Életrajzi Lexikon).