A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

Az 1930-as évektől szerepet játszó titkos társaság, a Magyar Testvéri Közösség állományában is megvolt a személyi átfedés: az organizáció élén álló Vezértanács elnöke párhuzamosan szintén az EX tagja volt.

67 Az EX-nek kapcsolata volt a Honszeretet elnevezésű, 1920-ban alakult titkos társasággal, melynek élén a Friedrich-csoporthoz tartozó Pékár Gyula, herceg Windischgraetz Lajos, és Zadravecz István álltak. Az említett szervezet vezetői EX-testvérek is lettek, Zadravecz a Vezérek Tanácsában képviselte az említett szervezetet.

68 A felső politikára gyakorolt közvetlen hatás szempontjából a húszas évek elején a legszámottevőbb a Wolff Károly vezetése alatt álló Egyesült Keresztény Ligával kötött testvéri szerződés volt. Wolff szervezete a budapesti várospolitika alakulására hatott erőteljesen, a Szövetség valószínűleg csak az ő segítségük révén fejthetett ki befolyást a fővárosra. „Wolff Károly szervezete szintén titkos szervezetként a budapesti városi politikában játszott nagy szerepet...Szerződésünk értelmében egymásnak útjait nem kereszteztük; egymás embereit nem háborgattuk, mert egyenlő testvér, bármelyik szervezetnél is van; közösen segítjük egymást a szervezeti vagy testvéri érdekekben; és a testvérszervezetek 5-5 testvért delegálnak, kik ezután belátásuk szerint összejöveteleket, megbeszéléseket tartanak, hogy rajtuk keresztül összhangban haladjon e két szövetség. Az EX delegáltjai voltak: Gömbös, Toókos, Rátz Jenő, Zadravecz, Than. A Wolffszövetségé pedig Wolff, Bársony János, Bieber Gyula, Nádosy Imre és dr. Benárd Ágoston. Azonban a delegációk száma és személye változhatott, és gyakran változott is, egyes felmerült kérdések szerint. Összejöveteleink esetről-esetre meghatározott időben, más és más testvér lakásán történtek... Nem sok idő kellett hozzá, hogy belássam, miszerint a Wolffék szövetsége súlyosabb, értékesebb az EX-nél, dacára, hogy számban jóval hátramaradt. Rájöttünk arra is, hogy vannak egyesek, kik mind a két szövetségben esküdtek, például Prohászka püspök."

69 Nádosy Imre (1920-1926 között országos rendőrfőkapitány) bekerült a Szövetség Vezéri Tanácsába is, ott képviselte az Egyesült Keresztény Ligát, gróf Teleki Pál és gróf Bethlen János szintén a Wolff-féle asztaltársasághoz tartozott, ezen a vonalon keresztül kerültek közel az EX-hez. Nemes Dezső szerint mindketten bekerültek egy időre a Vezéri Tanácsba. Prónay Pál szerint Bethlen az Etelközi Szövetségnek kültagja volt, de arra nagy politikai befolyást gyakorolt.

70 Az EX a jelek szerint vidéken épített ki jelentős hadállásokat a közigazgatási karban illetve a fegyveres testületekben, míg a fővárosi közigazgatásra csak a Wolff-féle társaságon keresztül gyakorolhatott hatást. Magyar Testvéri Közösség: (Magyar Közösség): 1929-ben alakult, titkos, több ezres taglétszámú irredenta félkatonai szervezet. Konspirációs rendje és sajátos nyelvezete az ősi magyarkatonai szokásokat követte. A tagfelvételhez megkívánták a magyar nevű szülőktől való származást, de ehhez a gyakorlatban nem tartották magukat rigorózusan. Németellenes élű szervezet volt, a német megszállás alatt a tagok jelentős része ellenállást folytatott. A háború befejeztével, 1947-ben az állambiztonsági szervek a Magyar közösség mintegy 350 tagját tartóztatták le, akiket Magyarország első nagyszabású koncepciós perében összeesküvés vádjával ítéltek el. (Forrás: Magyarország a II: világháborúban. 284.) NEMES, 160. ZADRAVECZ, 133. NEMES, 158.