A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

„Az alapszabályok értelmében az EX arra törekedett, hogy tagjaival töltse be a hatalmi helyeket, s ugyancsak az eskü szellemében minden testvérnek ügyes-baja, érdeke meleg pártfogásra és segítségre tarthatott igényt." „...az elhelyezkedési láz, mely annyira jellemezte 1920-ban társadalmi életünket, nagyrészt az EX-en hömpölygött keresztül... "

71 Befolyásos pozíciót betöltő EX-testvért kétféle módon lehetett „kreálni". Lehetett egy már beszervezett tagot a meglévő kapcsolatokon keresztül magas tisztségbe juttatni. A másik lehetséges módszer pedig az volt, hogy egy már fontos hivatalban vagy rangban lévő személyt célirányosan szerveztek be. Az EX 6. számú körrendeletében (melynek dátuma 1922.május. 9.), a tagok egyebek közt felszólíttatnak arra, hogy aki rendőrségnél szolgáló megbízható embereket ismer, ajánlja őket az EX-nek.

72 Az általános ez utóbbi módszer volt. „Amint feltűnt egy új név, csülag a magasságokban, pláne a miniszteri székben, uccu neki! mindjárt küldtek hozzá 'beszervezőket'. És az ilyen magas helyről beszervezetteket mindjárt a vezető helyre tették."

73 Az EX - ha lehetett - meg is védte tagjait, képviselte érdekeiket a kormányzati hatalom intézkedései esetén. Az EX 7. körrendelete szerint: „Mivel a közeljövőben előreláthatólag a tisztviselőknek mintegy 20%-a kerül B listára, felszólítja az egyesületünk tagjait, hogy akik közülünk B listára kerülnek, ezen körülményt azonnal jelentsék be, mert az ET (EX) visszavételük iránt haladéktalanul eljárni kíván. Megjegyezni kívánja az ET, hogy csak tagokkal szemben helyezkedik a fenti álláspontra.

74 Ha egy testvérnek az érvényesülését akadályozta egy hivatalt bíró személy, esetleg személyes haragosa volt az illető, akkor az elégedetlen EX-tag saját szövetségén belül sikerrel próbálkozhatott a vetélytársat ellehetetleníteni. Erre volt példa a Shvoy-Aigner affér 1921-ben. Shvoy Kálmán - ekkor ezredes, a szegedi vegyes dandár parancsnoka, valamint a szegedi EX nemzetségfője - levelekkel bombázta a Vezérek Tanácsát, szorgalmazva dr. Aigner Károly szegedi főispán eltávolítását. Shvoy többek között a következőket írta a VT-tag Zadravecznek: „A szegedi nemzetségnek több, mint egy éve elhatározott kívánsága és óhaja az, hogy éppen kiváltságos helyzeténél fogva, melyben Szeged városa, és amelyben az EX-nek működése intenzívebben szükséges -, a város főispáni széke testvérrel töltessék be... Nemzetségünk tanácsa...kérni fogja a Vezérek Tanácsát, hogy a jelenlegi főispán felmentése mellett testvért nevezzen helyébe." Shvoy hangoztatta ( nem az idézett levélben), hogy ez hazafias és elsőrendű EX-harc a destruktív szabadkőművesség ellen. Zadravecz válaszában megírta, hogy Aigner a Wolff-Bethlen társaság embere, akikkel a VT nem szállhat szembe (arról nem írt, hogy Aigner az ő személyes barátja is). Shvoy Kálmán intrikája jelen esetben ugyan nem járt sikerrel, de jelzés értékű, hogy az EX Vezéri Tanácsához felterjesztett kérelem egy főispán elmozdítása érdekében bevett módszer, más esetekben akár hathatós lépés is lehetett.

75 Nem mindenkinek rótta fel korábbi szabadkőműves mivoltát az EX, így Ravasz Lászlónak sem, aki Petiik református püspök örökébe lépett Budapesten. Ha elég nagy volt a beszervezendő személy társadalmi-politikai súlya, szóba jöhetett még az egyébként kizáró okok megléte esetén is. „1921. április 13-án dr. Bársony professzor lakásán megZADRAVECZ, 136. Uo. 143. Uo. 136. Uo. 136-137. Uo. 137.