A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

/ A Podmaniczky utcai nagypáholyban elhangzott beszédében utalt a szegedi indulásra, mikor nem volt felekezeti kérdés. „Csak azt kérdeztük, hogy magyar hittel és vérrel óhajtja-e megmenteni az integer Magyarországot." Utalt arra, hogy Horthy zászlaján nem volt rajta Mária képe, illetve a debreceni református püspök ellene irányuló támadásaira is. „Felekezeti kérdés van, kitérni előle nem lehet." Az EX-nek feladata, hogy felülemelkedjen a felekezeti ellentéteken - ha összefognának meg lehetne dönteni Trianont. Csakhogy „...kedélyhullámokon ring a magyar, s nem áll szilárdan a bosszúállás véres szikláján." A beszéd végén báró Feilitzsch kérdőre vonta őt. „Nagyon agresszív voltál! Az volt a parancs, hogy nyugtasd meg a kedélyeket, ez a beszéd pedig még inkább felizgatta azokat." „Igen? - válaszolta Zadravecz - ugye smoncákat kellett volna mondanom, s a katolikusok nevében biztosítani a protestánsokat, hogy bármit tesznek, bárhogy helyezkednek el, bármelyik dogmákba harapnak - mi, mint ahogy illik jó fiúkhoz, türelmesek, érzéketlenek leszünk, hisz minden úgy jó, ahogy ők akarják!"" E beszéde miatt a Vezéri Tanács a tábori püspököt passzivitásba akarta helyezni, de tartva attól, hogy azon testvérek akik Zadravecz hatására lettek EX-tagok, eltávoznának, elállt a fegyelmi ítélettől. 1926 augusztusában két katolikus pap kereste fel a Siófokon nyaraló Zadraveczet. Felvilágosítást kértek, mivel úgy látták „...hogy az EX egészen protestáns érdek-szövetség lett. Az pedig egészen megrökönyítette őket, hogy az EX-ben úgy mondogatják, hogy 'Zadraveczet passzivitásba kellett helyezni, mivel nagyon agresszív volt a protestánsokkal szemben'!"

53 Számításba véve a páter erős elfogultságát tény, hogy az EX vezetői - báró Feilitzsch, Gömbös, illetve eszmei-ideologikus megformálói, Pröhle Vilmos, Toókos Gyula és még sok hangadó személyiség - protestáns vallásúak voltak. A protestáns dominancia a jelek szerint a húszas évek derekától, de talán már a kezdetektől is fennáll - Shvoy Kálmán is úgy jellemzi az EX-et, hogy az „protestáns tendenciájú".

54 (Megjegyzem még, hogy a három elsődleges forrás szerzői, akik - különböző okokból - bírálták, vagy szembefordultak a Szövetséggel, római katolikusok voltak.] A protestantizmus hierarchizálásán túl az EX ideológiai-szervezeti meghatározóit, Pröhle Vilmos egyetemi tanárt és Toókos Gyula vezérkari századost, hitélet reformációs ambíciók is fűtötték. A magyar nemzeti ügyre sokak által végzetesnek tartott, ekkoriban még eleven vallásfelekezeti széthúzás kiküszöbölése végett „magyar vallást" kívántak alakítani - feltételezésem szerint inkább csak elitisztikus célból, az Etelközi Szövetség testvérei, illetve általában a hatalmi elit tagjai számára. Pröhle Vilmos, akinek agyából kipattant az ötlet ezt ősmagyar elemekkel akarta megvalósítani. „Pröhle azt remélte, hogy új vallása révén megmagyarosítja és megkeresztényesíti az egész országot. Terv: az evangéliumot, mely minden párt és felekezet felett áll, eredeti igazságban a magyar gyakorlati életre átvinni. Ha lehet a zsidóknak Mózes könyvei mellett talmudjuk - mondotta Pröhle -, miért ne lehetne nekünk magyaroknak az evangélium mellett magyar hittanunk? A titokzatosságokért pedig annyira rajongó Toókos már építészeti terveket is készített. Eszerint a Gellérthegyen négyszeres nagytemplomot építsünk. A legalsó barlang lesz az őspogány, ahol majd fehér lovat áldoznak, fölötte épüljön a katolikus, e fölött az Uo. 97-98. Uo. 147. SHVOY, 288.