A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

ebből kivált magyar protestáns az összes válfajaival, s e fölött a Pröhle-féle, mint az öszszeseket magába záró és egységesítő magyar templom. Az EX egyes vezérei már dolgoztak a 'parancsokon', amelyekkel hirdeti és kötelezővé teszi a Pröhle-féle magyar vallást. De amidőn 1921. szeptember 3-án Pröhle ideájával felkeresett engem is, sőt a magyar vallás fejéül felkért, komoly gúnnyal utasítottam el a tervezett 'négylábú vallást' Erre össze is omlott a 'magyar vallás' ideája."

55 Indokolt röviden összefoglalni a szabadkőművesség és az EX közötti hasonlóságokat és különbségeket, hiszen a Szövetséget „ellen", vagy „fehér" szabadkőművességnek minősítették. A szabadkőművesség - a maszonéria - sem ma, sem a vizsgált korszakban nem volt egységes. Számos szervezetetet sorolnak-soroltak a szabadkőművesség körébe - a „szabadkőműves" minősítést gyakran megkapja minden titkos vagy exkluzív társaság. Az összehasonlítás alapjának a világon működő két fő irányzatot, az angol vagy János rendi páholyt (Grand Lodge), valamint a francia eredetű Nagyoriens (Grand Orient) páholyszisztémát tekintem. Az előbbi öndefiníciója szerint deista, inkább kontemplativ irányultságú, direkt politikai állásfoglalásoktól inkább tartózkodik. A Grand Orient ateista, de legalábbis az agnoszticizmus felé hajlik, politikai aktivitása, a „progresszió" iránti elkötelezettsége egyértelműbb.

56 (Magyarországon sajátságos volt a helyzet 1886 és 1920 között: a két fő irányzat integrálódott a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy keretein belül, miközben más országokban ellentét állt fenn a két páholy szisztéma között. Az összeolvadás azonban azt is eredményezte, hogy a századelőtől egyre inkább teret nyert a páholyokban egy türelmetlen, a progressziót a magyar közjogi hagyománnyal össze nem egyeztethetőnek tartó irányzat. A páholyokban egyre nagyobb befolyást szerző, Jászi Oszkár nevével fémjelezhető radikális irányzat pártolta az 1908-ban létrejött Galilei-kört, amelyben 1917-re egyértelműen a két évvel későbbi Tanácsköztársaság szinte kizárólag zsidó származású vezetői váltak hangadókká. A radikális és szélsőbaloldali irányzatok jelenléte, azok egyes páholyok általi támogatása diszkreditálta a teljes honi szabadkőművességet.

57

) Visszatérve az összehasonlításhoz, vegyük számba a különbségeket. A szabadkőművesség önmeghatározása szerint „az a férfiakból álló testvéri szövetség, amelynek célja tagjainak morális és spirituális tökéletesítése s ezúton az egyetemes emberiség erkölcsi és szellemi fejlődésének elősegítése a közös cselekvés útján, a szeretet szolgálatában, valamint a rászorulók támogatása."

58 A maszonéria hivatalos célja tehát egyrészt személyre szabott - öntökéletesítés -, másrészt egyetemes, kozmopolita célú, az egész emberiséget kívánja formálni. Az EX öndefiníciója szerint olyan szervezet, melynek elsődlegesen nemzetpolitikai célja volt: az ország integritásának helyreállításán dolgozni. A cél tehát nemzeti, ha úgy tetszik, nacionalista. A cél elérésének eszköze a kereszténynemzeti elit uralmi pozíciójának biztosítása. (Természetesen itt is kizárólag férfiak alkották a tagságot.) A szabadkőművesség különféle hagyományrendszerekből (Ó- és Újszövetség, kabbala, a hellenisztikus eredetű hermetika-alkímia, a középkor templomépítőinek céhes terminológiája, rózsakeresztesség, a templomos lovagrendi hagyomány) kompilált gazdag szimbólumrendszerrel dolgozik, melyek mélyebb értelmének megértése, az abban ZADRAVECZ, 145. Kiszely Gábor: A leleplezett szabadkőművesség. Budapest. 2000. 20. KISZELY: A szabadkőművesség. 118-122. Uo. 11.