A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

Az Etelközi Szövetség megalakulása Mi különböztette meg az Etelközi Szövetséget a korszak Magyarországát behálózó hazafias-nemzetvédelmi egyletek, szervezetek túlnyomó többségétől? Mindenekelőtt egy olyan társaság volt, ami nincs törvényesen bejegyezve: titkos, ami nem azt jelenti, hogy a korszakban a kívülállók ne tudtak volna róla. Tudták, hogy létezik, nem éppen perifériális személyek tartoznak a tagjai közé, akik időnként tanácskoznak és döntéseket hoznak. Ha nem jelentéktelen emberek asztaltársaságáról van szó, akkor ezek olyan döntések, melyeknek hatásuk is van. Másrészt - és ez következik az eddig leírtakból - olyan társaságról van szó, amely nem csak egy egyesületeket irányító csúcsszerv, hanem igyekszik - egyfajta háttérhatalomként funkcionálni. Két definíció szerint az Etelközi Szövetség: „A két világháború közötti korszak titkos társasága, amely főként az elszakított területek magyarsága nemzeti tudatának ébren tartását szorgalmazta. Ugyanakkor a magyar belpolitikát a középutas kiegyensúlyozás szintjén igyekezett tartani"

2 illetve „az egyik legbefolyásosabb titkos szervezet a Horthy-korban, amely a magyar irredenta, fajvédő legális és illegális egyesületek többségét irányította."

3 Az Etelközi Szövetség 1919-ben alakult. Dósa Rudolfné szerint: „A szegedi kormányból kiszorított szélsőséges katonatiszti vezérkar július 12-30 között új titkos vezető szervezeteket hozott létre. A Horthy-korszakban legjelentősebbé vált ezek közül az Etelközi Szövetség. Ez a titkos ellenforradalmi alakulat az időközben túlságosan felhígult, és túlságosan helyi jellegű ABC helyébe lépett. A kommüngyűlölő és antiszemita elit civil tagjait és katonatagjait egy titkos társaságba tömörítette az Etelközi Szövetség."

4 Lássuk, hogy írnak a kezdetről beszervezett tagok. Prónay Pál így ír az alakulásról: „Egy átfogó - országokat és népeket boldogítani akaró önzetlen programja a szabadkőművességnek úgysem volt soha, csupán öncélú...Ennél fogva ezen, főleg zsidó érdekeket szolgáló egyesület a keresztények közül, mint a példa mutatja, főleg olyanokat válogatott ki, akik a kellő intelligenciájuk mellett szuggesztív, szónoki tehetséggel is rendelkeztek, de előrejutásuk és egyéni jólétük tekintetében erkölcsi határokat, sőt még hazafiasakat sem ösmertek. Ezenfelül, mint látni fogjuk, értettek a különféle páholymesterek olyan közismert miniszteriális hivatalnoki erők és tehetségek beszervezéséhez is, akik a közéletben súllyal és tekintéllyel bírtak. Nekik többnyire egy kimagasló egyéniség kellett - csalinak -, egy ilyen azután vonzotta a többi tagot. Sokan közülük talán nem is sejtették, hogy milyen hazájukra vészt hozó szövetségnek lettek tagjai, csak akkor, amikor arról lehullott az álarc. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva - éppen egy ilyen, ellenforradalmárok által tartott összejövetelen, melyen emlékezetem szerint jelen voltak dr. Eckhardt Tibor, Gömbös Gyula, dr. Kelemen Béla, dr. Siket Andor, dr. Förster Lala, Szilassy Cézár,Toókos Gyula, különítményemből pedig Giczey György és jómagam - de lehettek még mások is - valaki - talán Eckhardt, de lehet hogy Förster -, hivatkozva a már háború előtt Budapesten működő és Szemere Miklós által létesített Kultúrliga nevű antiszabadkőműves egyesületre, ajánlotta hasonlóan fehéren és rigorózusan keresztényien szervezkedni. 2 VAYAI Szabolcs: A Johannita Rend Lovagjai ( 1854-1987). Budapest. 1987.362. (A továbbiakban: VAYAI) 3 Magyarország a II. világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest. 1996. 102-103. (A továbbiakban: Magyarország a II. világháborúban) 4

DÓSÁNÉ, 81.