A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

Miután ezt az eszmét mindannyian el is fogadtuk, úgy gondolom Eckhardt, valamint Siket Andor vállalkoztak egy ilyen szervezkedést szolgáló memorandum kidolgozására, amelyben lefektetik az alapvető direktívákat és föltételeket... úgy látszik a szegedi megbeszélésekből eredően mégis megalakult egy ilyen szabadkőműves-ellenes szerv, melyet Etelközi Szövetségnek (EKSZ-nek) neveztek el, és amelybe való belépésre kb. 1919 végén fel is lettem szólítva."

5 Szintén Szegedet jelöli meg az alakulás tényleges színhelyéül páter Zadravecz István: „Az EX Szegeden született 1919-ben. Alapítója legelsősorban Pröhle Vilmos egyetemi tanár volt. Szülőtársai: Demeter Lajos százados, Schulteisz Károly, Gyarmathy János menekült lelkész. Nagyon óvatosan bár, de rövid idő múlva már sok és értékes egyént szerveztek be. A személy-megválogatásnál legfőbb vezérelv volt: erős magyar irredenta érzés, és teljes, minden vonatkozású zsidó- és szabadkőműves-mentesség. Egyike voltam a legelső beszervezetteknek." Zadravecz a következőképpen értékeli a szövetséget: „A legnagyobb és legerősebb társulás a magyar irredenta érdekében. A legszigorúbb titkos szövetségnek indult. Azonban lelkiismeretesen kijelentem, hogy nem a céljai miatt iparkodott titkos lenni, hanem a magyar ember természetrajzát tartva szem előtt. Célja a becsületes magyar irredenta volt. Gyűléseit, amúgy egészében, akármelyik nyílt téren is megtarthatta volna (mindaddig, míg érdekegyesületté nem süllyedt), annyira igazságos és magyar ügyeket támogatott. Tehát nem ez oldala miatt kereste a titkosságot. Hanem - ahogy már fentebb említettem - a tagokat akarta leszoktatni arról a köztudomású magyar hibáról, hogy a legértékesebb magyar készülődések szalonok tereferéi lettek, s idejekorán a minket körülvevő s minden sóhajunkat ágyúdörgésnek magyarázó ellenségeinknek tudomására hozva. Azért is kereste a titkosságot - sőt, ahogy később megírom titokzatosságot -, mert szervezkedéseiben a szabadkőművességet tartotta szem előtt, és hasonló módon akarta a hazát megmenteni, aminthogy ők azt tönkre tették..."

6 Érdemes figyelembe venni Shvoy Kálmán hogyan látta a kezdetet. „A kommün bukása után néhány lelkes ember, úm. Pröhle egyetemi tanár, Demeter Lajos huszár őrnagy, és a bátyja, Schulteisz Károly pénzügyi tanácsos egy bolsevistaellenes szövetséget, az un. Etelközi Szövetséget - röviden EX - alapított, amelynek a célja igazán magasztos és ideális volt: minden eszközzel a bolsevizmus és kommunizmus ellen dolgozni, a magyar fajt védeni és a zsidókat hátraszorítani. Titkos volt az egyesület, érthető okokból, mert nem lehet dobbal verebet fogni. Engem is felszólítottak a csatlakozásra. Minden habozás és gondolkodás nélkül csaüakoztam. Koszó Pista bácsival és Zadravecz püspökkel voltunk benne, még 1919 szeptemberében, Demeter Lajos Római körúü lakásán, és ott úgy tettük le a fogadalmat, hogy annak a szövegét aláírtuk. Ezek szerint én 7. tagja lettem a szövetségnek. A szövetség organizációja azóta épült ki, Pröhle Vilmos 5 A határban a halál kaszál... Fejezetek Prónay Pál naplójából. Szerk. Szabó Ágnes és Pamlényi Ervin. Budapest. 1963. 77-78. (A továbbiakban: PRÓNAY) 6 Páter ZADRAVECZ titkos naplója. Szerkesztette: Borsányi György. Budapest. 1967. 129-130. (A továbbiakban: ZADRAVECZ)