A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Szirácsik Éva A személyes kapcsolatok hatása a Rákóczi-kori Nógrád vármegye hivatalos ügyintézésére

A követküldés olykor lassíthatta az ügyek intézését. Ilosvay Imre kapitánynak és „Heves vármegye"

10 parancsnokának külön kellett kérnie a hadi helyzet miatt, hogy Nógrád vármegye ne várjon addig, amíg Tolvay Ferenc megérkezik a fejedelemtől, hanem azonnal küldjék el a hajdúkat Gyöngyösre.

11 A fejedelem azonban igyekezett a vármegye követküldési gyakorlatát megszüntetni, pontosabban csak a levél útján nem intézhető ügyekre korlátozni. Kérte, hogy követek helyett inkább levélben forduljanak hozzá, amely részben olcsóbb módja volt az ügyintézésnek, másfelől a követek a megbízatásukat arra használták fel, hogy a magánérdekeiket személyesen is képviseljék a fejedelem előtt. Két levelet is írt a vármegyének emiatt, az elsőt még 1704-ben, a következőt pedig egy év múlva.

12 Mindez jelzi, hogy a vármegye csak nehézkesen állt át az ügyintézés ilyetén formájára. A levélben történő ügyintézés szorgalmazása azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos ügyekben nem kérette magához a vármegye követeit. Példának okáért 1704 decemberében a fejedelem maga utasította arra a vármegyét, hogy a katonák küldésével egy időben induljon vármegyei követ is a táborba, hogy ismertesse a vármegye hadi kárait, illetve azt, hogy az ország törvényével összhangban a hadsereg felállítását, tartását milyen egyházi birtokok, mennyit hozó dézsmák szolgálhatnák a vármegyében.

13 A nemesi felkelés módjairól is a „nemes vármegye követtyei jelenlétekben" kívánt értekezni.

14 Természetesen nem feledkezhetünk meg a különféle tanácskozásokra, országgyűlésekre küldött vármegyei követekről sem. Például az 1707. évi ónodi országgyűlésre Darvas Ferenc alispánt, Gyürky Pált, Kajali Pált és Török Istvánt küldték.

15 A személyes ügyintézést nemcsak alkalmi követekkel intézhették, hanem a vármegye állandó tisztségviselőivel is. Darvas Mihály például 1706 márciusában Egerbe hívta a szolgabírókat a fejedelmi parancs szerint.

16 A vármegye ügyintézése tehát részben szóban történt. Mindez önmagában is hangsúlyozza a személyes találkozások jelentőségét, valamint azt is, hogy a vármegye, részben pedig a vármegye fölött álló hivatalok is fontosnak, illetve olykor hatékonyabbnak vélték a személyes kapcsolatok kiépítését. Mindezek ellenére jobbára csak az írásbeli ügyintézésről alkothatunk pontosabb képet az írásban fennmaradt kordokumentumok segítségével. Heves vármegye hivatalos elnevezése Heves és Külső-Szolnok vármegye volt. 11 NML XTV-3. C-5/5. 61. Ilosvay Imre kapitánynak, Heves vármegye parancsnokának levele Nógrád vármegyéhez a hajdúk Gyöngyösre indításáról (Maklár, 1703. december 29.) 12 NML XTV-3. C-5/5. 76-77. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez arról, hogy a vármegye követek helyett levélben forduljon a fejedelemhez (Miskolc, 1704. január 27.); NML XTV-3. C5/6. 49-50. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a követküldés megszüntetése ügyében (Eger, 1705. május 23.) 13 NML XTV-3. C-5/5. 249-250. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez 200 lovas, 500 gyalogos katona kiállításáról és a hadsereg ellátásához szükséges egyházi jövedelmek feltérképezéséről (Galgóc, 1704. december 13.) 14 NML XTV-3. C-5/5. 253-256. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a kért katonák kiállításáról, a szökevények visszaküldéséről (Galgóc, 1704. december 21.) 15 Belitzky Jánosi Nógrád vármegye története 896-1849. Salgótarján, 1973. 224. 16 NML XTV-3. C-5/6. 123. Darvas Mihály kerületi hadbiztos levele Nógrád vármegyéhez a beszállásolás és a szolgabírák Egerbe hívása ügyében (Eger, 1706. március 3.)