A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Kazareczki Noémi: Szirmay-Kalos Margit munkássága rádiós tevékenységének tükrében
Új rádióműsor volt a Száz Könyv sorozat, melyben a hazai és külföldi irodalmi alkotásokat mutatták be, de új sorozat volt a Kedves költőim is, melyben egy-egy író mutatta be kedvenceit. A népi írók mozgalmának hatására 1935-től Móricz Zsigmond is rendszeresen tartott előadást a paraszti életről, ami Szirmay-Kalos Margit több későbbi előadásában is megmutatkozik. 22 A Kleist Henrikről tartott előadás - egy hallgatója szerint: „...Kleist-tanulmánya olyan magas nívójú volt, előadása pedig olyan közvetlen és bájos, hogy bátran beilleszthették volna a Száz könyv sorozatba. Elvégre nem az a fontos, hogy márkás nevektől halljuk ugyanazt, amit a fiatalok is bravúrosan megoldanak..." „Egy hallgató a sok közül" aláírással. Ezzel kapcsolatban megjelent a Rádióélet 1935. június 14-i számában: A hét kis lexikona című rovatban a Kleist előadás időpontja. Érdekessége abban rejlik, hogy egy rövid életrajzot is mellékeltek, ahol többek között, azt írták, hogy atyai ágon Kazinczy leszármazottja. Ez nem volt valós adat, bizonyítja Szirmay Gábor - nemrég megjelent: Az ugocsai Szirmay család története című könyve is, melyben genealógiai táblájukat is feldolgozta. A félreértés abból adódhatott, hogy Kazinczy Ferenc 1820-ban elkezdte írni a Szirmay-család történetét, mely valójában Szirmay Antal átdolgozott műve volt. 23 A rádióban közben Németh László Prózai Osztályon végzett munkáját 1935-től Cs. Szabó László építette tovább: a leggyakoribb műsorformákat három kategóriákba sorolta: irodalmi összeállítás, felolvasás, riportok, közvetítések. 24 Az irodalmi műsorokon belül (a drámai műsorokon kívül) a prózai műsorokban is előtérbe kerültek a színészek, mivel a szerzők közül csak azokat alkalmazták felolvasásra is, akik erre alkalmasnak bizonyultak. A délelőtti adásokban egyszerűbb szerkezetű irodalmi összeállításokra törekedtek, melynek központi témája a szerelem és a barátság volt. A délutáni irodalmi öszszeállításban szerepelt például a Diákfélóra is, mely témától függően előadásokkal, vagy ismeretterjesztő párbeszédekkel oktatta a fiatalokat. Ebben a műsorban is gyakori előadó Szirmay-Kalos Margit, főként művelődéstörténeti és történelmi témákban. 25 A felolvasás műfajában viszont igen sokféle témakört jártak körül. A tudományos felolvasásoknál nehezen értették meg a szerzők a rádiózás kritériumait, (lényegre törő pontos fogalmazás, megfelelő hangszín stb.) ugyanakkor nehezen fogadták el a színészek alkalmazását. Egyesek szerettek szerepelni még akkor is, ha sem hangjuk, sem pedig beszédtechnikájuk nem volt erre alkalmas. Margit azon szerencsés szerzők közé tartozott, akik fel is olvashatták saját írásaikat. A rádió sikeres irodalmi műsorai és esztétikai fejlődése Németh Antalnak volt köszönhető - a Nemzeti Színház „híres" rendezőjéLásd Melléklet. A Kárpátaljai népszokások c. előadása után több felvidéki asszony és diáklány köszönetét fejezte ki levélben. Szirmay, 2007, 170-171. p. A következő témák kerültek bemutatásra a prózai műsorokban: Magyar és külföldi költők versei, magyar és külföldi írók elbeszélései. Vidám esték, rokonok, kortársak emlékezései írókra, színészekre és érdekes emberekre, neves évfordulók, magyar vidékek és városok bemutatása, irodalomtörténet, zenetörténet, képzőművészet, más népekről szóló művelődéstörténeti előadások, népegészségügy, szociálpolitika, történelem, földrajz, természettudományi ismeretek, jog, közgazdaságtan, politika, Diákfélóra és egyéb gyerekműsorok. Szirmay-Kalos Margit a fentiek közül elég sok témában otthonosan mozgott. (Lásd Melléklet.) (Lásd Melléklet.) Margit 1936. június 15-én -Dévai Bíró Mátyásról tartott előadása után Márkus Jenő tatai gimnáziumi a tanár írta levelében, hogy a tanítványinak is ajánlotta, hallgassák meg az előadást hittanvizsgájuk előtt.
