A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Kazareczki Noémi: Szirmay-Kalos Margit munkássága rádiós tevékenységének tükrében

nek, aki 1935-ben került a dramaturgi és a főrendezői székbe. Ő fontosnak tartotta a darabok átdolgozását a rádiós előadhatóságuknak megfelelően, valamint osztályozta a színészek hangfekvéseit, így előre tudta, hogy melyik darabhoz, melyik színészt fogja választani.

26 1938-tól azonban a rádió már nem tudott távol maradni a politikától, mert a felgyorsuló események folyamatos követését írták elő. A két bécsi döntés, Kárpátalja megszállása, és a Délvidék visszafoglalása 1938-41-ig rengeteg műsorváltozással járt, ezeket az eseményeket nemegyszer élőben közvetítették. Ez nemcsak a hírszolgáltatásban jelentkezett, hanem a prózai műsorokra is hatást gyakorolt. A Rádióélet hasábjai is tükrözték a változásokat: megnőtt a város és tájműsorok száma, önálló erdélyi, felvidéki, délvidéki irodalmi estek jelentek meg a műsorpalettán. A Cs. Szabó László által szerkesztett műsorok tökéletesen megfeleltek a kor követelményeinek. Magyarország hadba lépésével a különböző minisztériumok megrendelései egyre több nagyobb helyet foglaltak el a műsoridőből, ezért a prózai műsorok egyre kisebb keretbe kényszerültek. Uj drámai produkciók nem készültek a korábbiakat ismételték, a sorozatok közül néhány megmaradt. Szirmay-Kalos Margit viszont ebben az időszakban szerepelt a legtöbbet előadásaival. Megfigyelhető, hogy 1933-1937 között ritkábban egy évben egy, maximum három alkalommal, 1938-1941 között pedig havi rendszerességgel jelentkezett. Figyelembe kell azonban venni, hogy a „10. 20"-as előadásokat 1934-ben még nem napi rendszerességgel sugározták, ez inkább 1935-től vált jellemzővé. 1939-től is havonta, de egyre gyakrabban írói álnevét (Horváth Barnáné) használva készítette műveit, ezeket pedig nem mindig szerzője adta elő, ahogy korábban, hanem mások olvasták fel. (Lásd Melléklet.) 1941-ben elhunyt a rádió elnöke, Kozma Miklós. Ekkor nemcsak a rádió „függetlensége" ért véget a háború miatt, de Szirmay-Kalos Margit is ekkor fejezte be felolvasói pályafutását. Ennek három oka is lehetett: az egyik, hogy ebben az évben ment férjhez Bertha Istvánhoz, akinek biztos és jól jövedelmező állása volt a rádióban, a másik az ország háborús helyzetével magyarázható -, a harmadik pedig a rádió műsorváltoztatásából adódhatott, ugyanis 1942-től törölték a 10. 20. perccel kezdődő előadásokat és felolvasásokat. Ez utóbbi helyett általában a Szórakoztató zene c. műsort sugározták. Margit ugyan leggyakrabban a 10.20 perces időpontokban szerepelt, de nevével már nem találkozunk 1942-től a délutáni előadásokban és a Diákfélórában sem. Újságírói tevékenységéről kevesebb információval rendelkezünk, mint rádiós írói és felolvasói munkásságáról. Bizonyítékul csak néhány - a hagyatékban található -, interKollega-Tarsoly, 1996, 370. p. A 10. 20 órakor kezdődő előadásoknak nem volt összefoglaló elnevezése, (mint például a Diákfélórának) a legkülönfélébb témákat dolgoztak fel, kb. 35-40 percben.