A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

bérei változatianul háborgatják.

226 1561-ben meghal Praznovszky Pál. 1587-ben Kunyerád, Kőporuba és Klecsen már a Hathalmyaké,

228 akiktől leányágon a Szobekek öröklik.

229 A Kosztkák és Podmaniczkyak háborújában a pusztulás érintette Rajecet is. Temploma rommá lett, csak 1610-ben állítottak ismét helyre. Ekkor készült a templom északi kapuja 1611-i évszámmal és Luther-rózsákkal díszítve. A Rajeci völgy forgalmi szempontból változatlanul jelentős. Amikor az 1530-1540 táján megnyitott Bécs-PozsonyBuda első állami postavonal után az 1550-ben megnyitják a másodikat is, ez nem más, mint a Pozsony-Nyitra-Privigye-Vág völgye-Eperjes-Kassa útvonal.

230 A német neveket lassan Frivaldon is felváltották a szlovákok. A német nyelv a 17. század harmadáig élt a faluban.

231 Az eredeti német nevek tulajdonságokat, a végzett mesterségeket jelölték. A foglalkozások nevét lefordították (Kovac), vagy a nehezen kimondható vezetéknév helyett, a kevésbé nehezen kimondható keresztnév lett apanévként a vezetéknév: Czymerman (1543), Toman Cimrman (1580), Toman (1622 stb.) illetve Svarcz (1622), Jakub Svarc (1625), Jakub (1720 stb.). Frivaidszky János, a család nemességének megszerzője (1583) 1606-ban Frivaldon még németül végrendelkezik.

232 Nemességét főurak szolgálatában szerezte, mint több más soltészcsalád is. A Gyurcsánszkyak címeres levelének kelte 1587.

233 A Sujánszkyaké 1631.

234 Rajec élén még 1608-ban is soltész állt [Jan Foytow, azaz Rajcy János ), mint a többi településekén is. 35 A Rajczy családnév első említése ugyancsak 1608-ból való [Rajsius] .

236 E család eredeti neve gyaníthatóan Thyl volt, tekintve, hogy e nevet 1586 után többet nem említik. A Rajczy családot nemesként azonban először csak a 1754-i nemességvizsgálatkor írják össze, rajeci lakosként,

237 de talán már jóval ezelőtt nemesi státusba kerülhettek. Ezek szerint Rajec 1608 és 1626 közt alakult át évente választott bírósággá: az utóbbi időpontban az urbárium ugyanis már nem nevez meg bírói családot - lévén ez évről-évre más -, csak általában beszél richtanól s annak kötelességéről.

238 A 1732 évi trencsén-megyei nemességvizsgálatkor a Felső (zsolnai) járásban armalista nemesek a Zbinyovszkyak is.

239 226 OK Elenchus, Lietava, "L" 202 227 OK Elenchus, Lietava, "L" 204 228 OK Elenchus, Lietava, "L" 217 229 Státny Archív, Bytca, Trencianska Zupa, Kamenna Poruba , no. 43. 230 Hradszky József: A szepesi „tíz lándzsások széke" vagy a „kisvármegye" története, III: Lőcse, 1895 128-130.; 231 Holuby, J.L.: Predpisy cirkvam... Cirkevné Listy, 1887. 2.sz. 232 17. századi szlovák fordítás: Státny Archív, Bytca.Trencianska Zupa, Processus civiles III. 5/56 (1791) 233 Federmayer F.: Lexikon erbov sTachty na Slovensku I. - Trencianska stoüca. Bratislava, 2000, 60. 234 Federmayer F.: i. m. 249. 235 P1341, 27. lad. lO.fasc. Ratio victualium; 236 Federmayer F.: i.m. 196 237 Országos Levéltár, C30 Acta Nobilium, Trencsén megye. 238 Kusik, Michal i. m. II. 25-26. 239 Schneider Miklós: Trencsén megye 1725-32. évi nemesség vizsgálatai. Szombathely, 1938 . 26,