A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

Kiscsernán 1530 körül Yarik Czemanski a fojt, Bernát Czernanski pedig adózó telkes.

240 Nagycserna 1548-ban a Besztercei uradalom része, és Podmaniczkyaké.

241 1549ben Kiscsernán egytelkes nemesek Czernensky György és Bernát.

242 1608-ban,

243 majd 1626-ban

244 már ez utóbbi család is nemesként szerepel Bernatowski néven. Ez azzal magyarázható, hogy a Csernyánszky család nemességét nem családnévhez kötött armálisban kapta, hanem a Podmaniczkyekkel, Klobusiczkyekkel közös ősük azzal a bizonyos, sok viszontagságot megért Lucska erdőbirtokkal. A 1646/47-i nemességvizsgálaton két Csernyánszky családot ismernek el, nagy- és kiscsernaiakat.

245 Fachko 1548-ban más községekkel a Besztercei uradalom része, és Podmaniczkyaké.

246 Facskóban 1550-ben Walachi élnek, 1552-ben nunqnam aliquid solvemnt, 1555-ben Waczko-ban sunt vigilatores arás, azaz a besztercei vár őrsége. Ez évben ezek a walac/iok 15 1/2 sessiót laknak, sajtot és bárányt adnak az uraságnak. Ez alól nem kivétel a index Joannes Hrana sem. 1559-ben a község neve Faczkoua lehota.

247 Czyczman-nak 1549-ben Joannis et Ladislai Vrbonowzky nemesek a birtokosai.

248 Tridvory 1590 táján Ludbreghy István birtoka, akinek ekkor bekövetkezett halála után fiúörökös híján rá veje, Szeghy István kap adományt. A19. sz.-ban is a Szeghy család birtoka.

249 Itt nem az 1357-ben kihalt Péc nembeli Ludbregi családról van szó, hanem egy másikról, Péter fia Czúz János, 1356-ban tapolcsányi várnagy, 1357/58-ban horvát bán leszármazottjairól, akik 1384-1421 közt Körös-megyében Ludbreget, Zágrábmegyében Bisztrica várakat birtokolták.

250 A Rajeci völgy településszerkezete 1450-re alakult ki, s a jelenkorig változatlan maradt. A Csák Máté kor magyar betelepülői a szlávságban felolvadtak, ugyanez történt valamivel később - a 12. sz.-i német kisebbséggel is: A17. sz. közepére még a tisztán németek által telepített Frivaldon is kihal a német szó. A 17. sz.-ban a cseh nyelv is beolvad a szlovákba. OK fasc. 182/1/5 Lukinich Imre i. m. III. 544. Lukinich Imre i. m. IV. 50- 75. (E158 XLIV. 71-127.) P1341, 27. lad. lO.fasc. Ratio victualium; Kusik, Michal i. m. II. 25. Federmayer Frederik i. m. 145. Lukinich Imre i. m. III. 544. Lukinich Imre i. m. IV. 52, (E158 XLIV 71-127) 280, (E158 XLIV 233-262) 464, (E158 XLIV 355-399) 630. (E158 XLIV 631-692) V. 310, (Országos Levéltár, E156 Magyar Kamara Archívuma, Urbaria et conscriptiones, fasc. 62. no. 37.) 392. Lukinich Imre i.m. IV. 50-75. (E158 XLIV. 71-127.) Nagy Iván i. m. X. 555. Engel Pál Archontológia i. m.. II. 54, 150.