A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Matits Ferenc: „Jótékonykodni sem könnyű!" - Deák Dénes nem teljesült végrendelete

8. A Balassagyarmati Kórház köteles elhamvasztásomról gondoskodni, valamint arról, hogy a Farkasréti temetőben, a kolumbáriumban nyugvó Apám: Deutsch Zoltán, és Bátyám Deutsch Iván /meghaltak 1972, ül. 1974/ mellé temetkezhessek. Ugyancsak Őket kérem arra, hogy a tíz-évenkénti, esedékes hosszabbítási összeget a temető illetékeseinél rendezzék...." Érdemes és tanulságos dr. Samu István 1976. szeptember 29-én kelt válaszleveléből néhány olyan részletet felidézni, amelyekből erkölcsi nagysága jól kiérződik: „...A balassagyarmati Városi Kórház továbbította hozzám az Ön levelét és végrendeletének másolatát. Megindító az a szándéka, hogy a balassagyarmati kórház betegei részére alapítványt ajánlott fel, továbbá lakást, telket rehabilitációs célra bocsát a társadalom rendelkezésére. Én 1974-ben Balassagyarmatról elköltöztem, jelenleg Salgótarjánban dolgozom, így hagyatékával való rendelkezésre nem vagyok illetékes. Úgy vélem, a balassagyarmati Kórház jelenlegi vezetése abszolút biztosítékot jelentene az Ön humánus, jótékony célú törekvéséhez, éppen ezért, ha szándékát fenn tetszik tartani, kérem szíveskedjék a balassagyarmati Kórház igazgatójához fordulni, dr. Hatvani Lászlóhoz. Én részemről tanácsokkal, segítséggel bármilyen formában szívesen állok dr. Hatvani László segítségére, valamint az Ön nemes célja támogatására. ... Külön felkeltette figyelmemet annak hangsúlyozása levelében, hogy mindenek előtt azok kapják anyagi támogatását, akik családtalanok, vagy közösségük megtagadta, ül. kivetette őket.... Kérem, ne tessék lekötelezettnek érezni magát a végrendeletében kifejezett, előzetesnek tekinthető, később talán elhamarkodottnak tűnő álláspontjához.... " Deák Dénes hagyatékában Samu főorvostól egy további - 1976. november 10-én kelt levél is fennmaradt, amelynek idézett részlete szintén fontos adalék együttműködésük jellegét illetően: „... Nem mintha terhes lenne nekem az Ön által emberbaráti célból juttatandó anyagiak elosztásában való közreműködés, de szeretném, ha ez a munka már rám nem hárulna.... A végrendeletén kívüli aktuális ajánlatát illetően, a karácsonyi adományra nézve, lenne egy javaslatom. Az a beteg, aki jótékonykodására leginkább rászorulna, jelenleg a Dobai Szociotherapiás Intézetben nyert elhelyezést. 15 éven keresztül az én osztályomon volt, részben Balassagyarmaton, részben Berettyóújfaluban, részben Salgótarjánban, de pár hónapja a dobai intézetben helyeztem el őt... A beteg neve: Eisenberger László

/an: Éliás Teréz, sz: 1923. nov. 12./. Senki hozzátartozója, még távoli rokona sincs, mindenkijét megölték 1944-ben, egyedül ő maradt a nagy családból, beteg elmeállapotban. Teljesen vagyontalan, sehonnan anyagi támogatást nem kap. A törődés, a szeretet és az anyagiak hiánya érzelmileg eléggé súlyosan érinti, mindig sokat jelentett számára, ha támogatásban részesült. Engem gyakran meglátogat Dobáról is, mindig támogattam és támogatom, de ettől eltekintve is ragaszkodott hozzám. Ha végig gondolom betegeink sorát, hasonlóan magányos, nincstelen, de azért