A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

KIÁLLÍTÁS - RENDEZVÉNY - K. Peák Ildikó: Egy messzire szakadt magyar ajándéka - új szerzemények a Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

XXXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE KIÁLLÍTÁS - RENDEZVÉNY 2007 EGY MESSZIRE SZAKADT MAGYAR AJÁNDÉKA Új szerzemények a Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményében K. PEÁK ILDIKÓ Mielőtt mondandómat elkezdeném, egy idézetet szeretnék felolvasni Önöknek: „Aki nem szereti embertársát, nem szereti az állatokat, nem szereti a természetet, az egész teremtett világot, az igazán a művészetben sem hihet, az nem képes nagyszerűt, maradandót alkotni. A nagy írók költők szintén mind idealisták voltak és csodálták a teremtett világot. Az idealista igazi művészek sokszor az igazságtalan, gonosz társadalom mártírjaivá váltak. Aki keresi a szépet, imádja a művészetet, annak az igazság, igazságosság nem ismeretlen fogalom. Tündérragyogású művészi képeket csak a nagy idealisták, a titkokat kutatók képesek létrehozni. " A művész kiáUításának Berecz Antal fogalmazta meg ezeket a gondolatokat 2006megnyitóján ban, melyeket bátran tekinthetünk művészi ars poeticának, alkotói hitvallásnak, hiszen e kiállításon látható valamennyi alkotást a fény ragyogása hatja át. Aki végigtekinti a bemutatott műveket érzi, tudja, hogy a művész hisz az őt körülvevő világban, a természetben és embertársaiban. Pedig egy zaklatott kor gyermekeként Berecz Antalt többször is keményen megpróbálta a sors, alkotói pályája minden egyes lépcsőfokáért meg kellett küzdenie. 1935. február 3-án született a felvidéki Tőrincsen. Családja 1947-ben hagyta el a szülőfalut és Pomázon telepedett le. A kiskamasz tehetségére Somodi László szentendrei festőművész figyelt fel, aki ebben az időben Pomázon dolgozott. Javaslatára Berecz Antal a Török Pál utcai Képzőművészeti Gimnáziumban tanult, majd 1955-ben Kirakatrendező Iskolát végzett (ahol egyébként a kor jeles alkotói, Czinder Antal, Kőhegyi Gyula is tanultak). 1956-ban - sok hasonló korú fiatalhoz hasonlóan - elhagyta Magyarországot és Franciaországba emigrált. Előbb Strassbourg-ban telepedett le, majd Lyonban folytatta félbehagyott tanulmányait. 1959-ben beiratkozott a párizsi Képzőművészeti Főiskolára, ahol a festészet mellett a mozaiktechnikával is foglalkozott. Az üvegmozaik tiszta színeit, kissé szögletes, a kerekded alakzatokat mellőzni kénytelen formavilágát egyébként felfedezhetjük érett művein. Tanulmányainak folytatását Francia Állami, illetve Ford Ösztöndíj tette lehetővé, hiszen rajztanárként nem tudott elhelyezkedni, kény teÎ