A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Shah Gabriella: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja

egyébként rendkívül nagy értékű és nagyon híres francia újhullám hozott létre. Mert ez a film előbb született!"

14 1965-en elkészítette a Zöldár című filmjét, mely az ötvenes évek atrocitásait mutatja be az emberek szemszögéből. Az ötvenes évek elején Ostoros Marci szegényparaszti családból felkerül a budapesti bölcsészkarra. Az ottani vad politikai csatákat régi ismerőse, Ács Laci DISZ-titkár vezeti, többek között Marci szerelme, Bori ellen is. Marci nem képes egyértelműen kiállni a lány mellett, ezért szakítanak. Amikor Lacit letartóztatják, Marci megpróbál segíteni barátja bizalmatlan feleségének. Felkérik, hogy legyen DISZtitkár, de nem vállalja. Mamóka pesti útja, majd a hazalátogatás szülőfalujába döbbenti rá Marcit, mennyire eltávolodott a családjától, a hagyományaitól. A Zöldár nagy részét a Cserhátban, Hollókőtől nem messze vették fel. 1967-ben rendezte harmadik játékfilmjét a Keresztelőt, Latinovits Zoltán főszereplésével. Egy falusi keresztelőn Gócza Menyhért találkozik a sógorával, Fodor Andrással. A szertartás után felelevenítik életútjukat, kiderül, hogy Gócza, aki sikeres szobrász volt, feladta álmait, míg az iskolaigazgató Fodor, akinek éveket kellett börtönben töltenie, mégis hű maradt egykori elveihez. Felszakadnak a sebeik, kiderül, hogy mindketten kudarcként élik meg az életüket. Gaál István hatvanas években készült játékfilmjeit a hazai filmkritika trilógiaként emlegeti. Gaál ez ellen nem tiltakozott, bár nem így készítette. A Sodrásban - Zöldár Keresztelő triót egymás laza folytatásának is fel lehet fogni. Míg az elsőben érettségi után - egyetem előtt álló fiatalok a főhősök, addig a másodikban egyetemisták, a harmadikban pedig érett felnőttek gazdag, feldolgozandó múlttal. Igaz, hogy a három mű három különböző korszakban játszódik {^Sodrásban a hatvanas évek elején, a Zöldár 1950-51ben, a Keresztelő a hatvanas évek végén), de a hősök életútjuk különböző szakaszaiban járnak, így fejlődésük egymást követő sorrendbe állítható. „Lujáék talajdonképpen még az ártatlanság korában élnek; társak elvesztése az első komolyabb próbatétel az életükben, amivel szembe kell nézniük. Ostoros Marci már tisztában van néhány dologgal, ám az átpolitizált egyetemi légkörben, a legvadabb sztálinizmus korában még sokkal súlyosabbakkal kell szembesülnie. Menyusnak és Andrásnak - akiknek a második világháborún és 1956-on kezdve sok mindenen kellett már átmenniük - számvetést kell készíteniük (ha nem is a legvégsőt)."

15 1970-ben lett kész Mészöly Miklós kisregényéből a Magasiskola című 80 perces film. A története a következő: egy fiatalember érkezik az elszigetelt solymásztelepre, melyet a fanatikus Lilik (Bánffy György) vezet. A telepen él Lilikkel a valaha szobrászatot tanult Teréz (Meszléry Judit), aki feladta álmait, és kiszolgálja a solymászokat. A Fiú beleszeret Terézbe, a nő azonban nem képes kilépni ebből a közegből. Kezdetben a Fiúnak (Ivan Andonov) tetszik a telep, és a sólymok szépsége is lenyűgözi, de Lilik viselkedése, a lelki terror, mellyel az emberek felett uralkodik, visszataszítja. Ezért összecsomagol és elhagyja a solymásztelepet. A filmet Apajpusztán forgatták. Gaál István már a forgatás előtt elhatározta, hogy a horizont lesz a döntő elem a filmben. A koncepciója az volt, hogy a film elején, amikor még azt hisszük, szabadság van, akkor nagy, magas horizontot látunk. Ahogy azonban fokozatosan kiderül, hogy kalitkában élünk, egyre fogy, egyre szűkebb lesz a horizont. A film a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál zsűri díját, a 14 Shah Timor: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja című filmből, 2006-2007 15 Vajda Judit: Gaál István-portré In: www.filmtortenet.hu