A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Kazareczki Noémi: Szirmay-Kalos Margit munkássága rádiós tevékenységének tükrében

XXXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2007 SZIRMAY-KALOS MARGIT MUNKÁSSÁGA RÁDIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÜKRÉBEN KAZARECZKI NOÉMI 1980. szeptember 30. megjelent a Kastély jelenidőben c. cikk a Magyar Nemzet hasábjain.

1 Talán ekkor döntötte el végleg Bertha Istvánné Szirmay-Kalos Margit, hogy férje és saját személyes dokumentumait, tárgyait a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum számára ajándékozza. A több száz dokumentumból, tárgyi anyagból álló gyűjtemény egy év múlva már beleltározásra is került. Miért döntött a pestszentlőrinci hölgy a szécsényi múzeum mellett? A válasz egyszerű: férje, a néhai Bertha István zeneszerző-karnagy Varsány községben született, de gyermekkorát Szécsényben töltötte, majd karnagyként nagy karriert futott be.

2 A rádió szalonzenekarának vezetőjeként széles hallgatóságot szórakoztatott, ahogyan a színházi közönséget is elkápráztatta számos darab hangszerelője és karnagyaként. Az özvegy így méltán lehetett büszke férjére, s a hagyaték közgyűjteményben való elhelyezését érdemesnek tartotta. Jelen írásomban nem célom bemutatni pályáját, életének fontosabb állomásait, egy korábbi tanulmányban már megtettem.

3 Nem sokkal volt ismeretlenebb az emberek számára felesége sem, akit szintén a Rádió és a sajtó fiatalon reflektorfénybe állított. Kutatásaim során elsősorban a múzeum gyűjteményében található hagyatékra, illetve a Magyar Rádió Irattárának sajtóarchívumára támaszkodtam. Újságírói tevékenységéről kevesebb adatra bukkantam, míg rádiós munkásságát -, előadásait, felolvasásait a teljesség igényével gyűjtöttem össze.

4 (Lásd Melléklet.) Szirmay-Kalos Margit Ugocsa vármegyei birtokos családból származott, 1903-ban született Szirmán. A családi birtokuk is itt terült el, ahol az édesapja Bertalan (szül: 1862) Szirma környéki falvak jegyzője volt. Viszonylag fiatalon, 1909-ben halt meg. Hét gyermeke maradt árván: Pál, Júlia, Erzsébet, Bertalan, Ilona, Margit és Kató. Pál volt a legidősebb a testvérek közül, 1881-ben született, érettségi után joghallgató lett a máramarosszigeti református líceumban. Kitüntetéssel végezte el az államtudományi és a jogtudományi kart. Már 27 éves korában bíróvá nevezték ki, két évet dolgozott Ökörmező bíróságán, majd Budapestre hívták az Igazságügyi Minisztériumba. Az első világháborúban Przemysl várát védte, majd orosz fogságba került Bertalan öccsével együtt, s csak 1920-ban tértek haza.

5 Eközben a szirmai birtok nehéz anyagi körülmények közé került, amit a hitelezők ki is használtak. A helyzetet tovább nehezítette, hogy 1 A cikket Bedő Ildikó írta, a múzeumigazgatóval, Praznovszy Mihállyal készített interjú alapján. 2 Bertha Istvánné: Bertha István zeneszerző - karnagy életrajza dióhéjban. KFM 80.703.74. 3 Kazareczki, 2005, 87-105. p. 4 Köszönettel tartozom Sávoly Tamás levéltárosnak, aki e gyűjtőmunkában sok segítséget nyújtott nekem. 5 Szirmay, 2007, 104. p.