A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Kazareczki Noémi: Szirmay-Kalos Margit munkássága rádiós tevékenységének tükrében

a Tiszától nem messze fekvő Szirma is (Kárpátalja) cseh megszállás alá került. A családfő szerepét ezután kénytelen volt Pál magára ruházni, s - miután a Szirmay-Kalos család 1922 januárjában bejelentette a magyar állampolgárságra irányuló kérelmet - Pál magával vitte három húgát, Ilonát, Margitot, és Katót Magyarországra. 1930-ban kúriai bíró lett, majd 1938-tól (az I. bécsi döntés után Szirma újból Magyarországhoz tartozott) kormánybiztos lett, aki megszervezte a kárpátaljai bíróságokat. (1944-ben vonult nyugdíjba, 32 éves munkaviszony után.)

6 (1. kép) Bertalan a hadifogságból való hazatérése után a Budapesti Hermes Banknál dolgozott, majd visszatért Szirmára és a családi birtokon gazdálkodott 1944-ig. Nagy örömmel fogadta Szirma Magyarországhoz való visszacsatolását, két fennmaradt levelezőlapot is küldött testvéreinek Budapestre, hogy megossza velük az ünnepélyes eseményt. Öröme nem tartott sokáig, mert 1944-ben családjával kénytelen volt elhagyni Szirmát.

7 Szirmay-Kalos Margit, miután bátyja, Pál magával vitte Budapestre, kezdetben fotózással és kalapkészítéssel foglalkozott, de mivel az írás mindig foglalkoztatta, úgy döntött, hogy újságíró lesz. Bátyja nem örült ennek a döntésnek - mivel nagyon konzervatív ember volt -, méltatlannak tartotta, hogy egy úrilány újságírással foglalkozzon. (Az irodalom iránti vonzalmát azonban nem tudta - nem is akarta elfojtani, ezt tükrözi az a napló is, amelyet még Budapestre költözése előtt Szirmán készített Remekírók címmel, és amelyben felsorolja az általa legjobbnak tartott írókat és müveiket.)

8 Pestre költözése után nem sokkal a Prágai Magyar Hírlaphoz került, ahol a társasági élet eseményeiről készített beszámolókat, főként színházi bemutatókra járt és azokról írt. (2„ 3., 4. kép) Ez akkor fontos társadalmi eseménynek számított, ezekről írt bulvárhíreket, és készített riportokat az akkori híres személyiségekkel. Pál beleegyezett ugyan, hogy húga írjon, de megígértette vele, hogy „nem megy állásba" és nem lép be az újságírók szövetségébe.

9 Az első híres személy - akivel interjú-egyeztetése fennmaradt 1930 decemberében Herczeg Ferenc volt.

10 (5. kép) Azt nem tudjuk, hogy ennek volt-e köszönhető, de ezt 6 Pál még 1929-ben vette azt a házat, amelybe ők is beköltöztek, mert húga, Júlia, férjével, Menyhérttel ide költöztek. Az életrajzi adatokkal kapcsolatban segítséget nyújtott Szirmay-Kalos László, Margit bátyjának, Szirmay Kalos Pálnak (1881-1962) az unokája. Valójában nem vér szerinti unokája, mert az édesapját, Pált (1934-2006) örökbe fogadta, akinek édesanyja szintén Margit testvére, Szirmay-Kalos Ilona (1898-1979) volt. 7 1947-ig a Zemplén megyei Monyha pusztára mentek, ahol a Majláth birtokon gazdálkodott 1947ig, majd továbbutaztak Mosonszentjánosra. 8 Felsorolásában szép számmal jelen vannak a kortárs költők művei is. 9 Nők Lapja 1977. november 19., 47. szám. 10 Sajnos az interjú szövege nem maradt fenn. Herczeg Ferenc ( 1863-1954) író, újságíró, az MTA tagja. Első műveit német nyelven írta, csak a gimnáziumban tanult meg magyarul. Budapesten egy halálos kimenetelű párbaj miatt a váci államfogházba került. 1891-a Budpesti Hírlap belső munkatársa, 1894-ben eündította, és 1944-ig szerkesztette az Új Idők c. szépirodalmi hetilapot. 1903-ban alapítója és főmunkatársa volt Az Újság c. lapnak. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak. 1919-1922, 1929-31 és 194546 között az MTA másodelnöke. 1896-tól két cikluson át országgyűlési képviselő, Tisza István híve. 1927-től a felsőház tagja, 1929-től pedig a Revíziós Liga elnöke. 1945 után visszavonultan élt. Regényei, elbeszélései, színmüvei fordulatos cselekményűek, a dzsentritársadalmat eszményítette bennük. Népszerűek voltak történeti regényei, színművei sokat szerepeltek a színházak műsorán.