A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

A Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület célja: „...a kereszténység és a fajmagyarság erősítése, a nemzeti gondolat ápolása, bevitele a magyar társadalmi életbe, a nemzeti eszme elleni évszázados támadások okainak, céljainak, módszereinek, eszközeinek kutatása, feldolgozása és ennek alapján a megelőző védekezés rendszerének megállapítása. A közszellem nemzeti irányú átalakítása. A külföldi nemzeti irányú mozgalmak figyelemmel kisérése; a magyar faji érdekeknek és nemzeti törekvéseknek, az európai kultúra érdekében hozott emberfeletti áldozatainak, értékeknek és mai helyzetének az ország határain belül és kívül való megismertetése. Keresése és munkálása azoknak a módszereknek és eszközöknek, amellyel a magyar faj kétségbevonhatatlan felsőbbsége és elsőbbsége mellett a történelmi Magyarországon lakó népek együttélését biztosítani alkalmasak. Az itthoni, a megszállott területi és külföldön élő magyarság egy népbe való tartozási érzésének ápolása. Az egyesület pártpolitikával nem foglalkozik, politikai pártokat és pártpolitikával foglalkozó egyesületeket nem támogat és ilyenekkel összeköttetésben nem áll."

46 Az Etelközi Szövetség „alkotmánya" a Szövetség célját szigorú rendszerbe csoportosítva állapítja meg: „1. Magyarország területi épségének védelme, biztosítása, helyreállítása, megóvása. 2. A magyarság faji, nemzeti, gazdasági és műveltségbeli fejlesztése és megerősítése. 3. A magyar állam világpolitikai helyzetének megszilárdítása és a magyar faj becsületének kivívása és megóvása. 4. A zsidóságnak mint a magyar nép legveszedelmesebb ellenségének a magyar állam gazdasági, politikai és szellemi életének minden teréről való kiszorítása. 5. A szövetség zsidó-szabadkőműves és kommunistaellenes céljait a világ öszszes keresztény nemzetei között terjeszteni. 6. A célnak megfelelően a szükséges fegyelemtartás elvének érvényre juttatása egész közéletünkben."

47 A két dokumentum közül az EX „alkotmánya" szigorú rendszerével, revíziós, antimarxista, fajvédelmi alapállásával markánsabban megfogalmazott nézeteket foglal magába, mint a fedő egyesületéé. A Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület alapszabályában „kereste", „kutatta", „feldolgozta", „figyelemmel kísérte", „erősítette", és „ápolta" céljait. Az EX erősebben fogalmaz: Magyarország területi épségét „védi", „helyreállítja", a magyarságot „fejleszti", „megerősíti" a magyar faj becsületét „kivívja", „megóvja", a zsidóságot „kiszorítja". A két alapszabály különbözőségét maghatározzák a legalitás, a széles körben illetve a szűk körben terjesztés körülményei. Az EX alkotmányában egy „őrségváltó" és kérlelhetetlen következetességű revíziós törekvést érhetünk tetten. Kifelé azonban, a bethleni konszolidáció éveiben nem lehet hangot adni nyíltan a célkitűzéseknek. Az EX-en belül a megalakulástól számított néhány évig gyakran a radikális intranzigensek adják meg az irredenta eszmeiség alaptónusát. Páter Zadravecz az 1922 márciusi EX „nagytáborozáson" mondott beszédét a következőképpen foglalta össze: „1. Irredenta csak fanatikus lehet. 2. Irredenta ország nem ismer 'jogrendet', az irredentákat fékezni nem kell, tőlük, bosszújuktól megvédem a faj veszélyest bűn, nem jogrend. 3. Előre az ezeréves határokig, jaj ki utunkat állja!"

48 Az EX kvázi „hivatalos" lapja a Gálóczy Árpád mérnök által szerkesztett-írt „Közérdekű levelek" volt, amely 1922-től 1934-ig illetve 1936-ban jelent meg. Fő profilja szinte 46 ZINNER: Adatok. 574. 47 Uo. 48 DÓSÁNÉ, 130.