A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)
TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története
végig a marxizmus és szociáldemokrácia elemző bírálata volt, meglehetősen beszűkült tematikum jellemezte. 49 A radikális, megalkuvásmentes célkitűzéseket a politikai helyzettől és lehetőségektől függően korszakonként változó intenzitással képviselte az EX vezetése. A forradalmakat követő felbuzdulást hamar visszafojtotta a húszas évek bethleni konszolidációja, így a radikálisabb eszmék megvalósítása közvetett módon a II. világháborúhoz közeledve teljesülhetett. Az ideológiai irányultságot figyelembe véve el kell mondani, hogy politikai-eszmei meggyőződés tekintetében a „testvérek" összetétele heterogén volt. A felekezeti ellentétek mindenesetre hamar megjelentek a Szövetség keretein belül ha hihetünk Páter Zadravecznek, aki nyilvánvaló hithű katolikus elkötelezettségéből fakadó elfogultsággal ír. Az EX-et eleinte csak magyarnak és kereszténynek akarták megalkotni az alapítók. „Az EX mindjárt kezdetben megkívánta, hogy nyilvános beszédekben e frázis: 'felekezeti különbség nélkül' használtassák. Merem állítani, hogy e frázis tipikus szülötte az EXnek. És - amint tudjuk - országossá lett. Az én megszokott és szívből mondott kiszólásaimat - 'apostoli királyság', 'szentkorona', de különösen a 'Regnum Marianum' - megmosolyogták, majd élcelődve ismételgették, sőt nyíltan kifogásolták és felkértek mellőzésükre, mert 'sérelmesnek' találták a nem katolikus EX-testvérekre." 50 Felmerült az igény a protestantizmus katolikus hierarchia szerinti országos megszervezésére. „1920. december 21-én Bársony professzor lakásán megtartott közös VT-gyűlésen Toókos felkért, mondjam el a katolikus egyházi szerveződést. Kérdésemre, mit akar vele? - ezeket felelte: Meg kell szervezni a magyar protestantizmust, éspedig hasonló hierarchiával. Vagyis káplán, plébános, püspök, érsek és hercegprímásra úgy, ahogy nálatok van katolikusoknál. És a paritás alapján, ahol székel egy katolikus püspök, ugyanoda egy protestáns püspököt is kell állítani, érsek mellé érseket, sőt hercegprímást is. Erre legalkalmasabb volna Baltazár a debreceni református püspök." A javaslatra a páter Róma primátusának elismerését javasolja, „és akkor egyek leszünk belsőleg és külsőleg." 51 Az EX vezetősége formális bíróságot is ült Zadravecz felett és dorgálásra ítélte, meghagyva azt, hogy a „sértő" kifejezéseket (Regnum Marianum, apostoli királyság stb.) ne használja. (Az elmarasztalás okai egy 1922. március 14-én, a budai katolikus körben tartott előadásán mondottak voltak, melyben az „elszakított Dél" visszaszerzéséről, mégpedig csak a katolikummal való visszaszerzéséről szólt, illetve alig burkoltan a kisgazdapártot bírálta - „csizma ne tapossa a trónt!") Parancsot kapott, hogy ugyanazon év március 2-án a nagytáborozáson mondjon beszédet, csitítsa ezzel az EX-kedélyeket. Uzdóczy Zadravecz István 49 ZADRAVECZ, 149. 50 Uo. 146. 51 Uo.