A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Balogh Zoltán: „Isten áldd meg a tisztes ipart!" A Pásztói Ipartestület zászlója

A Pásztói Ipartestület 1886. szeptember 5-én alakult meg mint Heves vármegye első ipartestülete. Az alakuló közgyűlésen az ipartestület megalakítását kérő kérvényt összesen 113 képesítéshez kötött iparos írta alá. Az ipartestület tényleges működését csak az alapszabályok jóváhagyása után kezdte meg, 1887. január 9-én.

1 Az ipartestület célkitűzése az alapszabályban foglaltak szerint: „A testületi tagok közt a rendet és egyetértést fenntartani, az iparhatóságnak az iparosok közt fenntartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani és őket haladásra serkenteni. Ez okból gondoskodik arról, hogy az iparosok és segédek közt rendezett viszonyok álljanak fenn, hogy a tanoncok ügye rendeztessék, hogy az iparosok és a tanoncok, vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosíttassék, hogy segélypénztárak létesüljenek. És hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alapítása által előmozdítsa."

2 A testületek önkormányzati szervei a közgyűlés, az elöljáróság, az elnök és az alelnökök voltak. Az ipartestület adminisztrációs munkáját a jegyző látta el, a pénztárosi teendők ellátására pénztárost választottak. Rendes évi közgyűlését általában az év elején tartotta, rendszerint februárban. Az ipartestület irányító szerve az elnök vezetésével működő elöljáróság volt. Az elnököt és az elöljáróság tagjait a közgyűlés választotta. Elöljárósági ülést havonta egyszer tartottak, amelyen a folyó ügyeket vitatták meg és intézkedtek róluk. Az elöljáróság évente egyszer beszámolt a munkájáról a rendes évi közgyűlés előtt. Ugyanekkor történt a zárszámadás, és a költségvetésről is ekkor döntöttek. Az ipartestületek írásos jegyzőkönyveket vezettek mind a közgyűlés mind az elöljáróság üléseiről. Dolgozatunkban az ipartestületi jegyzőkönyvek alapján kísérjük végig a Pásztói Ipartestület egyik legfontosabb jelvényének, az ipartestületi díszzászlónak a sorsát a zászlókészítéstől a zászlószentelésen át a használatáig.

3 Az ipartestületi zászló elkészítése a még mindig erősen ható céhes hagyományokra vezethető vissza. Ezért indokolt egy rövid áttekintés a pásztói céhek vallásos tevékenységéről. Elsőként a céhek vallásos életét tekintjük át, különös tekintettel egyik legfontosabb tárgyi emlékükre, a céhzászlókra. A pásztói céhek vallásos tevékenysége Pásztón a XVII. századtól hat önálló céh működött. A csizmadia és varga céh, a szabó-, szűcs és szűrszabó céh, a csapó és posztós céh, a pintér céh és a tarkacéh. Utóbbi hat mesterséget tömörített: a kovácsokat, kerékgyártókat, szíjgyártókat, asztalosokat, lakatosokat és kőműveseket. Ezért nevezték hatrendbeli céhnek is. A varga céh a XVIII. század végén különvált a csizmadiáktól, és új céhlevelét már magyar tímár céhként nyerte el. 1 VASS József: Pásztó története. Gyöngyös, 1939. 76. 2 FÖLDI István: Nógrád megyei egyesületek. 1867 és 1918 között. In: Egyesületek, iskolák, nemzetiségek Nógrád vármegyében a 18 - 20. században. Szerk.: Á. VARGA László Salgótarján, 1990. 87. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17.) 3 NML IX. 212. 1. kötet A Pásztói Ipartestület jegyzőkönyve 1886 - 1917. (a továbbiakban: Jegyzőkönyv)