A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Balogh Zoltán: „Isten áldd meg a tisztes ipart!" A Pásztói Ipartestület zászlója

A Pásztói Ipartestület 1886. szeptember 5-én alakult meg mint Heves vármegye első ipartestülete. Az alakuló közgyűlésen az ipartestület megalakítását kérő kérvényt össze­sen 113 képesítéshez kötött iparos írta alá. Az ipartestület tényleges működését csak az alapszabályok jóváhagyása után kezd­te meg, 1887. január 9-én. 1 Az ipartestület célkitűzése az alapszabályban foglaltak szerint: „A testületi tagok közt a rendet és egyetértést fenntartani, az iparhatóságnak az iparosok közt fenntartan­dó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani és őket ha­ladásra serkenteni. Ez okból gondoskodik arról, hogy az iparosok és segédek közt ren­dezett viszonyok álljanak fenn, hogy a tanoncok ügye rendeztessék, hogy az iparosok és a tanoncok, vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésé­re békéltető működés biztosíttassék, hogy segélypénztárak létesüljenek. És hogy az ipa­rosok anyagi érdekeit szövetkezetek alapítása által előmozdítsa." 2 A testületek önkormányzati szervei a közgyűlés, az elöljáróság, az elnök és az alel­nökök voltak. Az ipartestület adminisztrációs munkáját a jegyző látta el, a pénztárosi te­endők ellátására pénztárost választottak. Rendes évi közgyűlését általában az év elején tartotta, rendszerint februárban. Az ipartestület irányító szerve az elnök vezetésével mű­ködő elöljáróság volt. Az elnököt és az elöljáróság tagjait a közgyűlés választotta. Elöl­járósági ülést havonta egyszer tartottak, amelyen a folyó ügyeket vitatták meg és intéz­kedtek róluk. Az elöljáróság évente egyszer beszámolt a munkájáról a rendes évi köz­gyűlés előtt. Ugyanekkor történt a zárszámadás, és a költségvetésről is ekkor döntöttek. Az ipartestületek írásos jegyzőkönyveket vezettek mind a közgyűlés mind az elöljáróság üléseiről. Dolgozatunkban az ipartestületi jegyzőkönyvek alapján kísérjük végig a Pásztói Ipartestület egyik legfontosabb jelvényének, az ipartestületi díszzászlónak a sorsát a zászlókészítéstől a zászlószentelésen át a használatáig. 3 Az ipartestületi zászló elkészítése a még mindig erősen ható céhes hagyományokra vezethető vissza. Ezért indokolt egy rövid áttekintés a pásztói céhek vallásos tevékeny­ségéről. Elsőként a céhek vallásos életét tekintjük át, különös tekintettel egyik legfonto­sabb tárgyi emlékükre, a céhzászlókra. A pásztói céhek vallásos tevékenysége Pásztón a XVII. századtól hat önálló céh működött. A csizmadia és varga céh, a sza­bó-, szűcs és szűrszabó céh, a csapó és posztós céh, a pintér céh és a tarkacéh. Utóbbi hat mesterséget tömörített: a kovácsokat, kerékgyártókat, szíjgyártókat, asztalosokat, la­katosokat és kőműveseket. Ezért nevezték hatrendbeli céhnek is. A varga céh a XVIII. század végén különvált a csizmadiáktól, és új céhlevelét már magyar tímár céhként nyerte el. 1 VASS József: Pásztó története. Gyöngyös, 1939. 76. 2 FÖLDI István: Nógrád megyei egyesületek. 1867 és 1918 között. In: Egyesületek, iskolák, nemze­tiségek Nógrád vármegyében a 18 - 20. században. Szerk.: Á. VARGA László Salgótarján, 1990. 87. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17.) 3 NML IX. 212. 1. kötet A Pásztói Ipartestület jegyzőkönyve 1886 - 1917. (a továbbiakban: Jegyző­könyv)

Next

/
Oldalképek
Tartalom