Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Kiállítások - Balogh Zoltán: Út a forradalomba – A mindennapok és a közélet emlékei Nógrádban 1945–1956. 1956-os emlékkiállítás a Nógrádi Történeti Múzeumban

egy állóvitrinben helyeztük el. A korszak közkedvelt - már a nevében is kifejező - szórakoztató eszköze, a Népszuper világvevő rádiókészülék már a forradalom időszakába vezet át bennünket. A korszak világhírű labdarúgó csapatának, az Aranycsapatnak a londoni Wembley- stadionban elért sikeréről, az 1954-es VB-n a berni döntőig vezető diadalútjáról szóló rádióközvetítések mellett a Szabad Európa Rádió hullámhosszára is egyre többen csavarták a rádió gombját. 1956. november 3-ától pedig a forradalom helyi híreit figyelhették a település első rádióadóján. Ezt Szabad Salgótarján Rádiója néven a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság hozta létre a volt ÁVH rádióadója átalakítása révén. A forradalom kibontakozó szakaszának egyik legjellemzőbb, szimbolikus aktusai voltak szinte minden településen a felvonulások, tüntetések, amelyek gyakran szovjet emlékművek ledöntésével végződtek. így történt Salgótarjánban is 1956. október 27-én. A reggel munkába állt acélárugyári dolgozók általános sztrájkról és a főváros melletti szimpátia-tüntetésről döntöttek, mivel a budapesti eseményekről a gyár pártbizottsága elítélően szólt. A munkások a város déli részén fekvő üzemek felé indultak, hogy az Öblösüveggyár és a Tűzhelygyár dolgozóit is csatlakozásra szólítsák fel. Az ottani munkásokkal és a Gépipari Technikum diákjaival kiegészülve a tömeg a Szabadság tér felé vette az irányt, ahol már javában folyt a szovjet felszabadítási emlékmű eltávolítása. Jelszavaik között szerepelt az „Aki magyar, velünk tart!" A kiállítás középpontjában található életnagyságú fotó a ledöntés pillanatát örökítette meg. A kisebb fotók a felvonulás és a ledöntés egyes szakaszait ábrázolják. Országszerte tipikus 56-os jelenség volt az az esemény is, ahogyan a ledöntött emlékmű talapzatán állva Csákvári László acélgyári amatőr színjátszó elszavalta a Nemzeti dalt. Az emlékmű döntés szakaszairól látható a fotók között három, eddig nem közismert fénykép is a kiállításban. A megye egyéb forradalmi eseményei közül a Romhányban lezajlott keresztállítást és megmozdulást idéző fotó nyert elhelyezést. Mindszenty József bíboros rétsági katonai alakulat általi kiszabadításának és a fővárosba szállításának szintén fénykép állít emléket. 1956 október végének egy másik, sok településen lezajlott jelképes eseménye volt, amikor a tömeg a kommunista rendszert idéző, ideológiai jellegű kiadványokat, könyveket, brosúrákat, plakátokat, iratokat, dokumentumokat, nemkülönben a korábbi vezetők arcképeit, szobrait kidobálta (olykor fel is gyújtotta). Kiállításunkban szerepel egy ilyen „történelem szemétdombja" exteriőr, amely a fent említett gyakori eseményt szimbolizálja. Sztálint és Lenint ábrázoló festmény, képek, szobrok hevernek az utca kövezetén, nagy halom könyv (Lenin, Sztálin művei, Rákosit dicsőítő kiadványok stb.), brosúra, nippek, „levert" címer és vörös zászlók közepette. Az ötvenes évek „termékeit" ily módon nagy tömegben tudtuk a forradalom egy jellegzetes eseményének megjelenítésére felhasználni. A halomban egy ténylegesen a forradalom napjaiban, a balassagyarmati kórházról eltávolított vörös csillag is hever. Egy vitrinben a forradalom időszakának helyi sajtóját mutatjuk be. A Szabad Nógrád, a Nógrád Népe, az Új Úton, a Nógrádi Népújság megsárgult lapjai elevenítik fel a sorsfordító eseményeket. A kiállítás egyik meghatározó látványeleme a december 8-i sortűz egyik helyszínét, a Megyei Tanács épülete előtti teret jeleníti meg. Az épület a szocialista realista építészet tipikus alkotása, amely az ötvenes évek városképének egyik meghatározó eleme volt. Az épület, mint a helyi hatalom egyik jelképe és a politikai küzdelmek színtere óriásfotón jelenik meg. A fotó előtt imitált macskaköves utcarészletet alakítottunk ki. Az óriásfotót és az „utcarészletet" két oldalról stilizált kerítésrészlet veszi körül, melyen a forradalom 249