Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Művészettörténet - Matits Ferenc: A potsdami Sanssouci Kastélyegyüttes Új Orangerie-palotájában található Raffaello-másolatgyűjtemény

II. Frigyes eredetileg korának francia rokokó festményeit gyűjtötte. Jobbára Watteau, Lancret és Pater művekből álló kollekcióját a Sanssouci Kastélyban található un. Kis Galériában helyezte el. A potsdami kastélyegyüttes legnagyobb méretű egységében, a Carl Philipp Christian von Gontard (1731-1791) tervei szerint 1763 és 1769 között emelt, 200 helyiséget magábafoglaló Új Palota (Neues Palais) termeiben, szobáiban szintén jelentős festménykollekció található. II. Frigyes halálakor Poroszország királyi kastélyaiban a potsdamiakat is beleértve - a festmények száma mintegy 10.000 darabra rúgott.

10 Fontos említeni, hogy 1774-ben új funkciót kapott az Orangerie, ugyanis vendégházzá alakították át és ennek megfelelően az épületet ekkortól Új Kamarák (Neue Kammern) elnevezéssel illették. A mediterrán klímához szokott, virágtartóládákban élő növények, az új növényház megépítéséig, telente a Sanssouci-park különböző épületeiben nyertek elhelyezést. Poroszország 1806 őszéig sikeresen elkerülte a nyílt konfrontációt Napóleonnal. Ekkor azonban hadat üzent a franciáknak, akik az 1806. október 4-én vívott jénai és auerstädti csatákban a porosz csapatokat megverték.

11 A vereség hírére a porosz udvart sietve Kelet-Poroszországba evakuálták. Az uralkodó rendeletére október 23-án a kelet-poroszországi Küstrinbe szállíttattak - egyéb értékek mellett - 70 festményt, amelyek közül 62 darab a potsdami Képtárból származott. A menekített művek végül november 1én Kelet-Poroszországban kerültek francia kézre. A francia seregek fosztogatásainak megfékezésére, valamint a már eltulajdonított műtárgyak visszaszolgáltatására Napóleon 1806. november 22-én védlevelet állított ki a Sanssouci Kastélyok számára.

12 Ez nem jelentette azt, hogy a francia seregek vezére lemondott volna a porosz királyi kincsek szervezett, állami konfiskálásáról. A porosz királyi tulajdonból származó képzőművészeti anyag - egyéb műkincsekkel, relikviákkal együtt - 1807 tavaszán érkezett meg Párizsba. Vivant Denon a „Napóleon Múzeum" igazgatója,

13 akinek a francia csapatok által elfoglalt országokban lévő műkincsek begyűjtése és párizsi bemutatása volt a feladata, a potsdami Képtár anyagából 54-et foglalt le Franciaország számára.

14 Poroszország nyomatékosan kifejezett igényére

15 a potsdami Képtárból eltulajdonított festmények - 6 kép kivételével - 1815/16-ban kerülhettek vissza eredeti helyükre. Az 1930-ban újjárendezett Képtár katalógusa 159 festményt sorol fel. A

II. világháború alatt a gyűjteményt a rheinsbergi kastélyba menekítették, ahonnan - tisztázatlan körülmények között - 103 festmény tűnt el. Bartoschek, Gerd: Die Gemälde aus der Sammlung Gustiniani in den preußischen Schlössern. In: Squarzina, Silvia Danesi: Caravaggio in Preussen, Milano 2001. 151-159. 11 Engelmann, Bernt: Poroszország, Budapest 1986, 160. 12 Giersberg, Hans-Joachim u. a.: Potsdamer Schlösser in Geschichte und Kunst, Leipzig 1984. 93. 13 Rosenberg, Pierre: Dominique-Vivant Denon, Paris 1999. 14 Eckardt, Götz: Die Gemälde in der Bildergalerie von Sanssouci, Potsdam 1986, 6. 15 Wescher, Paul: Kunstraub unter Napoleon, Berlin 1976, 132-133. 196