Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Parditka Györgyi: Ludányhalászi-sóderbánya késő bronzkori település

Egyenes vagy enyhén kihajtó peremű fazekak (3. kép 13, 7. kép 2,8. kép 4. stb.). A fazekak esetében is hasonló díszítéssel lehet számolni, mint az előző csoportnál, esetenként szalag- vagy hengerfüles töredékek is előfordultak (5. kép 2.). Hasonló darabok számos lelőhelyen kerültek elő a kultúra anyagában, pl. Szajlán (KEMENCZEI 1984, Taf. LXXIV. 4, 16.), Ózdon (KEMENCZEI 1984, Taf. XCI. 1-10.), Radzovcéban (FURMÁNEK-VELIACIK-VLADÁR 1999, Abb. 44.17,19, Abb. 45. 21, 23-24.). Említésre méltó 2. objektumból előkerült egyenes peremű, öblös hasú, a perem alatt lapos fogófüllel díszített töredék (3. kép 7). Korsók/csuprok füllel vagy anélkül (3. kép 14,4. kép 13, 5. kép 1,4.) Hasonló darabok ismertek, pl. Szajláról (KEMENCZEI 1984, Taf. LXXI. 2, Taf. LXXIX. 3, Taf. LXXX. 14, Taf. LXXXIII. 9. stb.). Az 5. vagy 6. objektum környékéről előkerült kis füles korsó töredéke a füle alatt bütyökkel volt díszítve, a többi darab díszítetlen. Az itt felsorolt edénytípusok és díszítésmódok általánosan elterjedtek voltak a késő bronzkor folyamán, kultúrához nem köthetők (KEMENCZEI 1984,43.). A 7. objektumból egy egyenes peremű, gömbös testű, kétfülú fazék került elő (5. kép 2.). Az ehhez hasonló edények gyökerei Kemenczei szerint az Urnamezős kultúrába nyúlnak vissza (KEMENCZEI 1984, 44.). Párhuzamai megtalálhatók a kyjaticei anyagban is, így pl. Nyékládházán (KEMENCZEI 1984, Taf. LXXXIX. 11.) és Szajlán is (KEMENCZEI 1984, Taf. LXXXI. 20, Taf. LXXXIII. 10, LXXXVII. 10.). Egyedi leletnek minősül a telep anyagában egy gömbös testű, vállán és hasán élesen tagolt füles edény töredéke (4. kép 10.). Hasvonalán bütyökkel díszített. Talán folyadék tárolására használhatták. Pontos párhuzamát nem találtam. Érdemes még néhány, eddig nem említett, fazekakon előforduló díszítést kiemelni: • Háló lenyomatos töredék (3. kép 11.). Párhuzamát nem találtam. • Seprűdíszes darabok (5. kép 3, 5.). Ez a díszítésmód a Gáva kultúrára jellemző (KEMENCZEI 1984, Taf. CXXXII. 12, Taf. CXXXVII. 5-6; V. SZABÓ 1996, 38. kép 2. stb.), annak hatására jelenhetett meg a kyjaticei anyagban (D. MATUZ 1999,40.). • Különlegesnek számít egy „zsinegdíszes" kis töredék (3. kép 12.). A töredék egészen kis volta és egyedülisége miatt továbbmutató következtetések levonására nem alkalmas. • Ujjbenyomkodással tagolt perem (7. kép 8.). Ez a díszítésmód a Gáva (KEMENCZEI 1984, Taf. CXLI. 20, Taf. CXLIV. 14, Taf. CXLV. 15, Taf. CUV. 14.) és az Urnamezős kultúrában (POLGÁR 2003,8. kép 4,6.) is előfordul. A Kyjatice kultúrára nem jellemző. Fedők Fedőtöredékek és fedőgombok több objektumból kerültek elő (6. kép 7,8. kép 7). A fedőket Furmánek megállapítása szerint, a fazékszerű edények lefedésére használták és a Kyjatice kultúra virágzásának időszakában jelentek meg. (FURMÁNEK 1990., 45.) Kisméretű agyagedények/ gyerekjátékok Egészen kisméretű edények is előfordultak a telep anyagában (pl. 3. kép 5,4. kép 6, 6. kép 12, 8. kép 2.). A profilált kis csészékhez hasonló került elő a szilvásváradi telepről is (D. MATUZ 1999,33. kép 4.). Az ilyen tárgyakat általában gyermekjátékként értelmezi a szakirodalom. 127