Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Parditka Györgyi: Ludányhalászi-sóderbánya késő bronzkori település

Egyéb agyagtárgyak Tűzikutyák, hálónehezékek (7. kép 5, 8. kép 12.) A településen viszonylag nagy számban kerültek elő tűzikutya, hálónehezék töredékek. Ezek egy része átfúrt volt. A 71. objektumból előkerült egyik töredéken beszúrt kis vonalakból álló minta is megfigyelhető (8. kép 12.). Ezek a leletek gyakoriak a kultúra településein, előfordultak pl. Sajószentpéteren (KEMENCZEI 1984, Taf. XCIV. 13.) és Szilvásváradon is (D. MATUZ 1999,21. kép 7,31. kép 2.). Az itt előkerült töredékek közül egyik sem köthető tűzhelyhez vagy épülethez. Kerámiakorongok, agyagkarikák A településen nagyon kis számban, de előfordult edény oldalából kialakított kerámiakorong. Ezek díszítetlen oldaltöredékekből készültek. A kerámiakorongokat általában, mint orsókarikának előkészített darabokat értelmezik, bár a ludányi darabokon nincs nyoma, annak hogy át akarták volna fúrni őket. A telep anyagában viszonylag nagy számban kerültek elő agyagkarikák vagy töredékeik (pl. 3. kép 2,9. kép 4.). Ilyen agyagkarikák találhatóak a dunántúli Urnamezős kultúra (PATEK 1968, Taf. CXXV. 3,28, Taf. LXX, Taf. LXXIII. 5, 7.) és a Gáva kultúra anyagában is (KEMENCZEI 1984, Taf. CXXXVIII. 4, Taf. CLL 4; V. SZABÓ 1996, 21. kép 1718.). Funkciójuk nem tisztázott, egyes elképzelések szerint hálókorongok voltak, de kultikus jelentőségük sem kizárt (D. MATUZ 1999, 40.). Polgár P. megállapítása szerint a dunántúli Urnamezős kultúrában az agyagkarikák a Ha Aj-A

2 fordulóján jelennek meg, eleinte csak a telepeken, majd később a sírokban is (POLGÁR 2003, 77). A Kyjatice kultúrában viszonylag ritkább az előfordulásuk, ezért feltehetően az Urnamezős vagy a Gáva kultúra hatására jelentek meg a telepen. Kultikus tárgyak - idolok A település anyagából három, egymástól nagyon eltérő idoltöredék került elő. A 2. objektum alján egy kis világosbarna színű, erősen sematizált idoltöredéket találtak. Elülső oldala beszúrt pontokkal díszített, hátoldala díszítetlen. A felső része hiányzik (10. kép 10.). Méretei: 2,2 x 3,6 cm, fv: 0,2-0,3 cm, (ltsz.: 97.8.22.). Bár nem ismeretlen a benyomott pontsor díszítőelemként való használata a késő bronzkorban sem, pl. a GávaHolihrady kultúrához tartozó Gränicesti-ben, illetve Teleac-ban stb. előkerült idol töredékeken. (LÁSZLÓ 1994, Fig. 13.2, LÁSZLÓ 1996, Fig. 2.), mégis ez az idol leginkább a Hatvani (KOVÁCS 1977,8-9. kép.) és az Ottományi kultúrából (VLADÁR1973, Abb. 42, GASAJ 1983, Obr. 3. 6.) ismertekre emlékeztet. Maga az idolforma és önmagában ez a fajta díszítésmód használata a késő bronzkorra nem jellemző.

11 A 42. objektumban barna, helyenként szürke foltos idoltöredéket találtak (10. kép 11.). Elülső oldalán a szemeket beszúrt pontok, az orrot egyenes bekarcolt vonal jelöli. Feltételezhetően a ruhát jelölik az arcábrázolástól lefelé megfigyelhető vízszintesen, illetve ferdén bekarcolt vonalak. Alulról a negyedik vízszintesen bekarcolt vonal fölött 9 pontból álló benyomott pontsor egészíti ki a díszítést. A fej profilja előretolt. Hátoldala egyenetlen, díszítetlen. Alsó része letörött. 3,4 x 5,8 cm, fv.: 1 cm. 11 A gödör anyaga erősen keveredett, a bronzkori leletanyag mellett középkori tárgyak is kerültek elő. Simán Katalin elmondása alapján nem kizárt, hogy a gödör beomlott. 128