Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Parditka Györgyi: Ludányhalászi-sóderbánya késő bronzkori település

Bükkszentlászló-Nagysánc (D. MATUZ 1994, XVIII. t. 5,10.) anyagában fordul elő (D. MATUZ 1999, 36-37.). A11 és a 15. objektumok anyagából egy kívül fekete, belül barna színű, egyenes peremű, ívelt hasú urna alakú edény töredékét (6. kép 1.) állította össze a restaurátor. Hasonló típusú edényhez tartozhatott pl. egy a 79. objektumból előkerült töredék is (9. kép 7.). Hasonló urnák ismertek a Kyjatice kultúra anyagából, pl. Szihalomról (KEMENCZEI 1984, Taf. LXIX. 20.), Ózdról (KEMENCZEI 1984, Taf. XCII. 1.), Sajószentpéterből (KEMENCZEI 1984, Taf. XCIII. 3. stb.) és Radzovcéból (FURMÁNEK 1990, Obr. 21.1-2.). Kemenczei véleménye szerint ezek az urnák az Urnamezős kultúra hasonló urnáit utánozzák, azok hatására jelentek meg a Kyjatice kultúrában (KEMENCZEI 1984, 44.). D. Matuz E. szerint az Urnamezős mellett a Lausitzi kultúra hatásával is számolni kell ennek a tárgytípusnak a Kyjatice kultúrában való megjelenésében (D. MATUZ 1999,35.). A 79. objektumból került elő egy ívelten kihajló, belső felén síkozott peremű urna alakú edény töredéke (9. kép 6.). Nyakán vízszintes besimítások díszítették. A csészék kapcsán már szóba került az edények peremének belső síkozása. A Kyjatice kultúrára kevésbé jellemző, a Gáva kultúrában sokkal inkább elterjedt volt ez a motívum. Ilyenek kerültek elő, pl. a Gáva kultúrához tartozó Poroszlón (KEMENCZEI 1984, Taf. CXXVII. 11.), Szentes-Nagyhegyen (V. SZABÓ 1996, 8. kép 3.), Baks-Temetőparton (V. SZABÓ 1996,17. kép stb.). Kisebb számban, de a kyjaticei anyagban is előfordulnak így díszített töredékek, pl. Mátraszőlős (KEMENCZEI 1984, Taf. LXX. 11.), Szilvásvárad (D. MATUZ 1999,12. kép 12,14. kép 1,17. kép 9, 21. kép 6.). ívelten kihajló peremű töredékek is előfordultak a telep anyagában (4. kép 1, 7. kép 13.). Ezek tartozhattak urna alakú edényekhez, de tálak részei is lehettek. Érdemes még néhány - eddig nem említett - díszítőmotívumot kiemelni, melyek feltehetően urna alakú edényekhez tartozó töredékeken fordultak elő. Köralakban benyomott pontdíszítés (4. kép 5.), árkolt bütyök (6. kép 11, 7. kép 11.), nagyobb kör alakú díszítés (3. kép 3.), ferde és függőleges besimítás, árkolás (3. kép 9,6. kép 9,8. kép 9. stb.). Ezeket a díszítéseket már a Pilinyi kultúra is alkalmazta, onnan vehette át a Kyjatice kultúra (D. MATUZ 1994, 23-24, D. MATUZ 1999, 38.). Kisebb számban, de bütyökdíszek is előfordultak. A 49. objektumból síkozással és gömbös bütyökkel díszített töredékek kerültek elő (7. kép 12.). Ehhez hasonló töredék Prügyről ismert (KEMENCZEI 1984, Taf. CLII. 18.). Előfordult kettes és hármas tagolású bütyök is (10. kép 6-7). Ez a díszítőmotívum a kyjaticei anyagban kevésbé jellemző. D. Matuz E. gávai hatásnak tartja a hármas tagolású bütykök megjelenését. (D. MATUZ 1999,36.). Érdemes még megemlíteni egy háromszög átmetszetű fültöredéket (9. kép 11.). Ez a fültípus elsősorban az Urnamezős kultúrára jellemző, annak hatására jelenhetett meg a ludányi telep anyagában. Nagyméretű tárolóedények, fazekak, korsók/csuprok A telep anyagában a tárolóedényekhez, fazekakhoz tartozó töredékek kerültek elő a legnagyobb számban. Egyenes vagy enyhéi kihajló peremű nagyméretű támlóedények (5. kép 10,9. kép 3,8-9.) Általában barna vagy vörösesbarna színűek, vastagabb falúak. Altalános díszítőmotívumaik közé tartozik a lapos fogóbütyök és az ujjbenyomkodással tagolt bordadísz. A telepen előfordult darabok párhuzamai nagy számban megtalálhatók a kyjaticei anyagban, így pl. Nyékládházán (KEMENCZEI 1984, Taf. LXXXIX. 12.) és Radzovcében (FURMÁNEK 1990, Obr. 11.15,17, Obr. 26,10,12-14. stb.) is. 126