Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Kazareczki Noémi: Bertha István zeneszerző-karnagy életútja

megfordult Liszt Ferenc, Berlioz, Richard Wagner, akihez Bertha Sándort baráti szálak fűzték. A nagy hegedűvirtuóz Reményi Ede is gyakran megfordult náluk. Az ifjú Bertha István élénk levelezést folytatott rokonával, annak 1912-ben bekövetkezett haláláig. (Felesége nem sokkal később szintén meghalt, miután gyermekük nem volt, így a nagy vagyon a francia államra szállt.)

8 1905-1907-ig tanított a Zenekedvelők Egyletében, ahol ő is tanult Aggházi Károly és Bellovics Imre mellett. (Aggházi Károly zeneszerző munkásságára a német romantikának a magyar hangulatelemekkel való keverése volt jellemző. A kiváló zenepedagógus Liszt Ferenctől tanult a Budapesti Zeneakadémián. Ő maga pedig a Nemzeti Zenedében is tanított 1881-83 között.

9

) Bertha István a Budapesti Katholikus Egyetemi Ifjúsági Szent Imre Körben megrendezett zártkörű teadélutánon 1908. január 21-én debütált, ahol Berlioz Rákóczi indulóját zongorán adta elő dr. Szőnyi Gézával négykezesben. 1907 és 1908 között Lúgoson dalegyleti karnagy, majd 1908-09 között Marosvásárhelyen és a székelyudvarhelyi színházban dolgozott Heves Béla igazgatása alatt. Visszatérve Budapestre a Városligeti Színházhoz szerződött (1909-1912) mint karnagy, melyet akkor Feld Zsigmond igazgatott. A Városligetben a millennium évében több szórakoztató üzem létesült, amelyeknek azonban művészi programjuk nem volt, üzleti érdekből, szórakoztatási jelleggel alakultak. Itt állt már 1879 óta Feld Zsigmond nyári színháza, ahol az igazgató vezetésével német nyelvű előadásokat tartottak. 1889. június 16-án végül ünnepélyes keretek között zajlott le az első magyar nyelvű előadás. A kilencvenes évektől pedig a színház teljesen áttért a magyar nyelvű előadásokra. Operetteket, népszínművet és könnyű fajsúlyú drámát játszottak. Főként a Népszínház műsorát vette át, és főként a közönség szegényebb rétegei számára játszott. 1908-ban Feld a nyári arénát téli kőszínházzá építette át. A színháznak nemcsak a külföldiek vendégjátékai, hanem a hazai társulatok is nagy sikereket hoztak. Műsoron volt Strauss Cigánybárója, Offenbach Szép Helénája, Huszka Jenőtől az Aranyvirág című operettje és Gorkij Éjjeli Menedékhely című darabja. A Vígszínház társulata játszotta: Molnár: A testőr, Bródy: A tanítónő, Feydeau: Osztrigás Mici, Meierförster: Diákélet, Heltai Jenő, Polgár Károly pozsonyi társulata Kálmán Imre: A cigányprímás, és Kacsóh Pongrác János vitézének előadásával aratott sikert. 1912-ben Feld Zsigmond Budapesti Színház névre keresztelte át az intézményt.

10 Ebben az évben már egy másik színházhoz, mégpedig a század eleji színházak aranykorát fémjelző, Beöthy László

11 igazgatási körébe tartozó Magyar Színházhoz Ld. első jegyzet. Bertha István „élénk levelezése" Bertha Sándorral megkérdőjelezhető. A kortársaival, kollégáival folytatott levelezése ugyanis megtalálható a gyűjteményben, nem valószínű, hogy éppen ezeket a leveleket nem őrizte volna meg. 9 Dobszai László, 1984, 322, 341. p. 10 Székely György, 2001, 201. p. 11 Beöthy László (1973-1931) Beöthy Zsolt, a nagyhírű irodalomtörténész és Rákosi Szidi színésznő fia volt. 1898-1900 között lett az akkori operettszínházként működő Magyar Színház igazgatója, 1900-1902-ig a Nemzeti Színház igazgatója, 1903-ban megalapítja a Király Színházat és felvirágoztatja azt. 1907-től ismét igazgató a Magyar Színházban. Az 1918-ban alapított Unió Színházüzemi Rt. vezérigazgatója, 1924-ben főrészvényese is, de 1925-ben csődbe megy. 1926-28 között a Belvárosi Színházat igazgatja, 1929-ben visszavonul. 89