Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Kazareczki Noémi: Bertha István zeneszerző-karnagy életútja

(1912-14) szerződött karnagyunk. Bertha István ekkor még nemigen tudta, hogy hosszú évekig a Beöthy érdekkörébe tartozó színházakban fog sikereket és népszerűséget szerezni. A Magyar Színházat részvénytőkével alapították, 1897-ben nyitották meg Sidney Jones: A gésák című operettjével. Az első igazgató Relie László volt, őt követte 1898-ban Beöthy László. Őt Leszkay András váltotta le. Operett, zenés vígjáték és dráma váltakozott. 1907-ben ismét Beöthy lett az igazgató. Szerződtette a feloszlott Thália művészeit, s a drámairodalom legjobbjait szólaltatta meg a színpadán. A színház eredeti operettbemutatója volt Lehár: A drótostót és a Vígözvegy nagysikerű művei.

12 1907-1918-ig bohózatok és nagyrészt vígjátékok alkották a repertoárt. A Magyar Színház legnagyobb vígjátéksikere Molnár Ferenc: A farkas című műve volt, 1912-ben mutatták be, zenéjét Bertha István szerezte. A műben Kelemenek felboruló, majd ismét helyreálló családi békéjének tapsolt a közönség.

13 (1. kép) Főleg a nagy apparátust mozgató, látványosságszámba menő produkciókat támogatta a publikum, ezek egyike volt az 1913-ban bemutatott Maurice Maeterlinck: Kék madár című műve, melynek zenei hangszerelését szintén Bertha István végezte el. Beöthy az 1914-15-ös évad kezdetekor felbontotta színészei szerződését, és a Király Színházhoz átengedte az elbocsátott társulatot. Ezt a nehéz időszakot konzorciális formában igyekeztek átvészelni. A színházat a színészek saját anyagi és erkölcsi felelősségükre tartották fenn. Az 1914-ben kialakított konzorciális forma gyorssegélyt jelentett a Magyar Színház számára. Ekkor került át Bertha István is a Király Színházhoz, majd a Népoperához, annak bukása után pedig ismét a Király Színházhoz 1919-ig. A Király Színházban számtalan operett hangszerelését és dirigálását végezte a közönség és főnökei nagy megelégedésére. Ez a színház az üzletszínházak korának egyik jellegzetes alapítása volt. 1903-ban a tönkrement Király utcai Somossy Orfeum helyén nyílt meg az itt szerencsét próbáló Beöthy László vezetésével. A titkár Lázár Ödön volt.

14 A színházhoz a tőkét a Rákosi dinasztia biztosította. (Beöthy édesanyja, Rákosi Szidi, és nagybátyja, a Budapesti Hírlap tulajdonosa, Rákosi Jenő.) A színházban operettek, zenés bohózatok, zenés színművek és alkalmi darabok kerültek bemutatásra. A társulatot ötventagú zenekar és hatvan főből álló tánckar egészítette ki. Beöthy az elsők között szerződtette Rákosi Szidi színiiskolájának egykori növendékét Fedák Sárit. (Az első modern értelemben vett sztár volt a színházi életben.) Az első évben Molnár Ferencet is alkalmazták, mint irodalmi tanácsadót. A nyitóelőadás Huszka Jenő: Aranyvirág című operettje volt. Az operett és a színpadi tánc elsőrangú művészeit szerződtette, vagy nevelte ki a Király Színház. A színház legnagyobb sikere azonban nem az operett volt, hanem a magyar daljáték. 1904 legnagyobb előadása Kacsóh Pongrác János vitéze, melyet Fedák Sári nagy sikerrel alakított. Hont Pál, 1962, 199. p. Székely György, 2001, 583. p. Beöthy László „jobbkeze", 1903-tól a Király, 1907-től a Magyar és a Király Színház tagja volt, ahol eleinte mint titkár, 1913-tól pedig helyettes igazgatóként működött. 1918-ban az Unió Rt. Ügyvezető igazgatója lett. 1925-1932-ig a Király Színházat vezette. 90