Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)

tók. A szén- és falopásokat nem ellenőrzik, az aknászok nem tudják igazolni a lemaradásokat, a munkaátvételt felületesen végzik. A munkahely kezdés engedélyezését fenntartja magának, mert „a szénmezőket összeturkálni nem lehet".

20 1953-ban kezdték meg a fiatalok toborzását a nagybátonyi 209. sz. MTH Intézetbe. Az 1936. szeptember 1-е és 1938. szeptember 1-е között született és legalább az általános iskola VI. osztályát elvégzett fiatalokat vártak ide. A vájártanulók gyakorlati képzése mindinkább Irén bányára helyeződött, mely 1952. februárjától hivatalosan is Tanbánya lett. (Magyarországon 1951-ben alakították ki az első bányászati tanműhelyeket, majd a tanbányamezőket. 1957-től fokozatosan kiépültek a tanbányák, melyek elkülönített bányarészekként, vagy önálló üzemegységekként működtek.) A tanulók foglalkoztatása céljából új bánya megnyitása vált szükségessé, ezért 1952. április havában megnyitották a II. számú lejtős aknát. Mint érdekesség, megemlítendő, hogy a lejtős aknát maguk a tanulók tárták fel. Az új lejtős akna lehetőséget teremtett arra is, hogy a tanulók végezzék el az elővájási és a feltárási munkákat, melynek során kihajtották a kettősvágányú lejtős aknát, az ereszkét, a siklót, a gurítókat, a légaknát, a csapás menti közléket keskeny szelvénnyel és szélesítéssel, irányvágattal. A

II. számú lejtős akna 1953. decemberében 370 méter után érte el a fejtési határt.

21 A tatabányai DISZ fiatalok „Péntek mozgalom" nevű kezdeményezéséhez a nógrádi fiatalok is csatlakoztak, s vállalták, hogy a Béke Világtanács budapesti ülésére, valamint a VIT tiszteletére 350 csille szenet termelnek az előirányzaton felül. A mozgalom lényege az volt, hogy a hatnapos tervet, öt nap alatt teljesítik és a hatodik munkanapon már terven felül fognak termelni.

22 A nógrádi bányászok helyi újságjában, keretezett hirdetések jelentek meg 1953-ban a következő szöveggel: „Dolgozók! Hogy ötéves tervünket teljesíteni tudjuk, hazánk minél előbb fejlett ipari országgá változzon, álljatok be ti is a széncsaták hőseinek sorába. Nógrádmegyei Szénbányászati Tröszt". A normák országos megszorítása visszaesést okozott a széntermelés területén is. A megyei szénbányászat 1952-es termelési tervét 97,9%-ra teljesítette, s 56 876 tonna szénnel maradt adós. A terv nem teljesítése erélyes fellépésre késztette a megyei pártbizottságot. Márciusban „Felhívás" és „Harci jelentés a termelés frontjáról" címmel röplapot adott ki az MDP Nógrád megyei Bizottsága, valamint a Nógrádi Szénbányászati Tröszt. Ugyanis 1953 elejére már kiderült, hogy baj van. Az ipar nem tudta az életszínvonal fejlesztéséhez szükséges forrásokat biztosítani, megkezdődött a mezőgazdaság tartalékainak felélése. A nehézipar túlfejlesztése olyan kényszerpályát szabott, melyről már nem lehetett letérni. Sztálin halála után, a túlfeszített terveket mindenütt revideálásra késztette. Az MDP megyei bizottságának 1953. március 19-én keltezett felhívásában „Bányászok, mérnökök, aknászok, lőmesterek, szállítómunkások szerelők és lakatosok!"-hoz fordult, hazánk felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából. A bányák dolgozói március 20-tól április 4-ig terjedő időszakban a termelés fokozásával készültek a nap megünneplésére. Mint írták: „a felszabadulási héten felszabadítónkra a Szovjetunióra, Sztálin elvtársra emlékezünk. Először ünnepeljük úgy 20 NTM. Dokumentumtár. 81. 319. 468. Zagyvái Szénbányák. 1952. december 3. 21 Nógrádi Bányász. 1953. június 9. Krisztián Béla: A tanbányák önálló bányaüzemek lehetnek. In: BKL. 123. évfolyam. 1991. 2. szám. 79. NTM. Dokumentumtár. 4503-98. Tiribes. 22 Nógrádi Bányász. 1953. június 9. 58