Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)
Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)
ezt az évfordulót, amikor már nincs közöttünk Drága tanítónk, Sztálin elvtárs." Azokhoz a bányászokhoz, „hősi harcosokhoz" szóltak, akik 1919-ben „Rákosi elvtárs zászlaja alatt az Ő vezetésével fegyverrel a kézben harcoltak", szembeszálltak a csendőr terrorral, győzelemre vitték a széncsatát, s ma új világot építenek. Ezt az építő munkát gyorsítják meg azok, akik „keményebben fogják meg a munkát a csákány nyelét és sok 100 tonna szénnel többet adnak a hazának a béke országának. Éljenek a hős bányászok, műszaki vezetők, és szállítómunkások! Sztálin nevével előre a felszabadulási hét sikeréért a negyedéves terv maradéktalan teljesítéséért!" zárták a felhívást. 23 Március 28-án, már „harci jelentést" adott ki a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, melyben április 4-e jelentőségét, a felszabadító és életüket áldozó szovjet katonák emlékét kiemelve, már a termelés konkrét eredményeit tették közzé. Sajnálattal állapították meg, hogy az ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói megelőzték a nógrádiakat. Igaz ugyan, hogy voltak olyan bányaüzemek, mint pl. Gáti üzem, mely a tervén felül 862 tonna szén kitermelését vállalta és eddig már 512 tonnát teljesített. Különösen Bakos István csapata tűnt ki, akik terven felül 50 csille szén kitermelését vállalta s eddig 129 csillét teljesítettek. Duclos üzem is terven felül 512 tonnát vállalt s a mai napig 2 212 tonnát teljesített. Itt a legjobb eredményt Radies János idős, csapata érte el a vállalt 919,5 tonna helyett, 1433 tonnával. A kiváló eredmények mellett lemaradás is volt, a Ménkesi Vállalatnál műszaki hiányosságokra, szervezetlenségre és a laza munkafegyelemre volt visszavezethető. A Rónai Szénbányáknál pl. Fülöp Bertalan ifj. 45 csillét vállalt terven felül és nem teljesítette fogadalmát, sőt a munkahelyén alva találták és e miatt csapata hasonlóan lemaradt, tervét 29,9%-ra teljesítve. A lemaradt dolgozóknak példát kell venniük a lelkes és odaadó munkát végző társaiktól, hogy „a Nógrádi Szénbányászati Tröszt újra az élen haladjon és a Nógrádiak az elért eredményükkel megmutassák hűségüket a felszabadító Szovjet Unióhoz, pártunkhoz és Rákosi elvtárshoz." 24 Az MDP KV1953. június 27-28. ülésén tárta fel a politikai és gazdasági hibákat, majd Nagy Imre 1953. július 4-én elhangzott beszéde az iparosítás ütemének erőteljes csökkentését, az életszínvonal emelését hirdette meg. A célkitűzések megvalósítása közvetlenül, vagy közvetve érintette a magyar, s benne a nógrádi szénbányászat jövőjét is. Ekkor jelentek meg az újságban a dicsérő levelek, amelyeket pl. a Margit tárói párt- és szakszervezet valamint az üzem vezetői írtak a termelésben élenjáró dolgozók családjainak. Mint olvashatjuk: „ezzel is harcolnak a termelékenység emeléséért, a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért". 25 Az egyik nyílt levélből való idézet: „Dicsérőlevél. Kedves elvtárs! A Zagyvái Szénbányák Margit-tárói üzemének pártszervezete, szakszervezete és üzemvezetősége örömmel értesíti arról, hogy fia, Medve János folyó hó 17-én befejezte július havi tervét. Büszke lehet fiára, aki kiváló munkájával járul hozzá, hogy tervünket haladék nélkül teljesítsük és ezen keresztül minél előbb felépíthetjük hazánkban a szocializmust. Kovács Jenő bányamester". A Zagyvái Szénbányáknál a lelkesítő levelek, s a júliusi határozatból fakadó változásoktól fellendülve a bányászok termelési kedve megNTM. Dokumentumtár. 81. 95. 1. NTM. Dokumentumtár. 72. 335. 1. Nógrádi Bányász. 1953. augusztus 4. 11. Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere. In: Kor-Kép. Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945 és 1958 közötti történetéből. KBM Közlemények. Sopron. 2002. 43 Magyarország a XX. században. I. k. Főszerkesztő: Kollege Tarsoly István. Szekszárd. 1985. 371 59
