Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)
Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)
lelős, Torják Géza, Torják gyúr István sztahanovisták, Torják gyúr József és Susán Gábor kocsi bizalmiak. Váray Rezső nyitotta meg az értekezletet és ismertette a napirendet: - Az elharapózott bányatüzek káros kihatása és az ellene való lelkiismeretes védekezés fontossága. - Az aknászok napi teendőinek pontos elvégzése: elővágat, légvágatok, irány, talphágás, szelvények és gyámlyukak ellenőrzése. - A szén tisztaságának szigorú ellenőrzése és a munka átvételének pontos betartása az aknászok részéről. Az elővájások szellőztetővel és megfelelő mennyiségű légcsővel való ellátása. - A műszak pontos beírása és a feszkézés első rendű feladata az aknászoknak. - Az aknászok felelősek a beütemezett termelésért és elmaradás esetén a csapatvezetőt felelősségre kell vonni. Ugyancsak felelősek a műszakváltás fontosságáért és a 480 perc teljes kihasználásáért. - A kocsibizalmiak kötelesek a gépkocsikat pontosan indítani, s a kocsikban sem, szenet sem fát nem lehet szállítani. Mivel az utóbbi időben a villamos szerelvények és a gépkocsik későn érkeztek, ezt meg kell szüntetniük. Kutí Károly szerint az egyszemélyes vezetés nem érzékelhető a középkádereknél, s mutatkozik a termelés visszaesésében. Elmarad a csapatvezetők felelősségre vonása. A béralap túllépését a helytelen munkaátvétel idézi elő. „Rákosi elvtárs szerint az új vezetőségnek teljesen új szisztémák szerint kell dolgozni, hogy az új követelményeknek meg tudjunk felelni". A politikai oktatásban részt kell vennie az aknászoknak - emelte ki Torják Gyula példaadó részvételét. Az V. lejtős akna szellőztetését az aknászoknak kell megoldaniuk, sőt az alsó és a felső aknászok nem tárgyalják meg az üzemvezetővel, hogyan tudná az egyik üzemrész a másikat kisegíteni. Ezért nem csak a termelést, hanem a feltárások ütemét és kivitelezését is meg fogja követelni. Az üzemvezető részletes tervekkel jöjjön az igazgatósághoz, hogy azt ki lehessen értékelni. A kocsifelelősöket a laza fegyelemért vonta felelősségre, mert a vállalatnak bírságot kellett fizetnie (8 700 Ft.) „a kocsik ácsorgása miatt". Végezetül leszögezte, hogy nem csak a termeléssel kell foglalkozni, hanem a felajánlásokkal és annak a túlteljesítésével. Torják puti Gyula aknász hozzászólásában kiemelte, hogy az aknászok a vágatok ellenőrzése mellett a lőmesteri tanfolyamot is pontosan látogassák, „mert erre, nekünk műszakiaknak szükségünk van". A munkaátvételnél és a műszakok jegyzésénél a legnagyobb pontossággal kell eljárni, hogy a reklamációkat kiküszöböljék. Hegyi Kálmán a légaknába beosztott emberek ellenőrzésének és irányításának fontosságát hangsúlyozta. Torják Vilmos alapszervezeti titkárként a laza munkafegyelmet ostorozta, ki kell használni a 480 perces munkaidőt. Hangsúlyozta az oktatás fontosságát, az autóbizalmiak felelősségét és azt, hogy „nem szabad előfordulni annak, hogy valaki nem megy oda ahová az aknász beosztja". Torják Géza szerint a kocsikésések oka az, hogy az emberek nem jönnek rendes időben. Az „élelemtárba vásárolnak a sofőrök is és így ezt nem lehet késésnek tekinteni". A kocsibizalmiaknak pedig nincs menetrendjük, és nélkülük állítják ki a menetlevelet is. Kovács Jenő a napi műszaki feladatokat sorolta (szellőztetőgép leszerelése, rázócsúszda beszerzése, vízelvezetés, légakna fenntartása, a II. sikló tetőn a tűz megfékezése, hogy ne jöjjön ki a siklóba). Összegzésképpen megállapította, hogy elsősorban a műszakváltással van gond, az aknászok engedik, hogy az emberek egyik szakból a másikba vándoroljanak, nem végzik lelkiismeretesen az ellenőrzést, ezért fordul elő, hogy az ácsolatúknak nem készítenek gyámlyukat, a vágatok „kimennek az irányból", kar vastagságú fákkal ácsolnak s a rendes méretű bányafák a bányában szétdobálva találha57