Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Rózsaszimbolika a népi imádságokban és kultusztban

se-hallgató Asszonyunk Szűz Mária..."

6 A rózsaként tisztelt Máriát a képzőművészeti ábrázolások is gyakran jelenítik meg rózsás kertben ülve. A rózsabokrot, -lugast a képeken Mária növénymintás trónusa, ruhája is képviselheti, a levelek közt ötszirmú rózsákkal, liliomokkal. Például a berceli (Nógrád m.) templom 18. századi Magyarok Nagyasszonya képén Mária ruháját kinyílt rózsák borítják, s ugyancsak e növény díszíti az aranyozott rokokó fakeretet. Számos Madonna-ábrázoláson tart Mária a kezében jogar helyett rózsát. A19. század második felétől a katolikus parasztság körében nagy tömegben elterjedt ájtatos ponyvanyomtatványok, imádságos könyvek népénekeiben Mária rózsával való azonosítása igen változatos módon jelenik meg: „rózsák rózsája", „gyenge rózsaszál", „szép rózsa", „titkos ékes rózsa", „hervadhatatlan rózsa", „az a piros rózsa a szép Szűz Mária", „malaszttal teljes szép rózsa", „gyenge rózsa", „egek élő szép rózsája" stb.

8 Szeplőtelen fogantatására való utalással Mária a „makula nélkül" fejlődött „ékes szép virág..." Nevezik Szent Anna által szült virágnak is: „ékes virágszál, kit szent Anna szült", „Anna méhe virága". Születésekor, Kisasszony napjának (szept. 8.) ünnepén így köszöntik: „mennyből lecseppent szép rózsaszál", „gyenge oltoványocska", „illatozó gyöngy-virágocska", „rózsa bokrocska". Egy másik, ugyanerre az ünnepre szóló ének szerint: „születése szép piros rózsabimbó kinyílása". A Mária világrajövetelét bemutató 18. század végi szuhai (Heves m.) oltárképen a bölcsőben fekvő kisded Mária felett két angyal tart piros rózsákból font koszorút. Máriát a búcsújáróhelyek központi személyeként a kegyhely megjelölésével nevezik például „szentkúti drága szép rdzsá"-nak, vagy „Radna városának ékes rdzs4/a"-ként.

10 A rózsán kívül más növényekhez is hasonlítják Máriát, leggyakrabban a tisztaságot, ártatlanságot jelképező liliomhoz: „Gyönyörű liliom!" megszólítással, vagy a „szüzesség virága", „szüzesség UUoma", „mennyország ékes lilioma" jelzőkkel illetik. A gyöngyvirág, a zöld ág, vagy csak általában a szépséges virág is Mária megnevezéseihez tartozik: „gyenge szüzek gyöngyvirága", „zöld halmok virága, kegyelem zöld ága", „virágok virága", „kinyílt virág", „szűz virág"}

1 A népénekek azonosítják Máriát származására, üdvtörténetben szerepére utaló növényekkel is: „Názáreti kert neveltje", „Libanon cédrusa", „Jessze gyökerének, Áron vesszejének virága", „mártírok arany pálmafaága", „szüzek, vértanúk zöld ága. "

u 6 Csököly, Somogy m. Erdélyi 1999. 259, 897; Erdélyi 1999. 924. Az archaikus imádságokban egyéb olyan említései is előfordulnak a rózsa-motívumnak, amelyek értelmezése további kutatást igényel. Például: „rózsalányok" Polner 2000. 185; „Benedikte kinyílt rózsa"

Polner 2000. 209, 224, 257. 7 Limbacher 2000. 399. kép. 8 Palóc Múzeum Néprajzi Adattár 1176-97 p. 3; PMNA 1182-97 Buda, 1860; Gergely 1998. 324325; PMNA 1177-97 Esztergom, é.n.; 1274-97 p. 2; 1185-97 Buda, 1860; 1199-97 Esztergom, é. n. 9 PMNA 1436-2000; 1274-97 p.8; 1190-97 Buda, 1856; 1175-97 Buda; 1177-97 Esztergom, é.n.; PM 92.36.2Lp.12

; Limbacher 2005. 93. 10 PMNA 1180-97 Buda, 1876; 1198-97 Buda, 1862; 1207-97 Buda, 1866. 11 PMNA 1274-97 p. 3; 1177-97 Esztergom, é.n. További példák: PMNA 1182-97 Buda, 1860; 1191-97 Buda,1856. 12 PMNA 1167-97 Buda, 1858. 7-8; 1177-97 Esztergom, é.n.; 1187-97 Buda,1850. 13 PMNA 1177-97 Esztergom, é.n.; 1169-97 Esztergom, é.n.; 1187-97 Buda, 1850. 172