Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Rózsaszimbolika a népi imádságokban és kultusztban

A rózsaként nevezett Szűzanyát gyermekével együtt is illetik virág-hasonlattal: „Mert Mária a szép rózsa, Jézus pedig a bimbója... " Jézust másutt is nevezik így, „szép rózsa­bimbó"-ként, s ő is hordozója a rózsa-szimbolikának. A gyermek Jézust a korai képeken olykor rózsa kelyhében ábrázolják. A kis Jézus kezében tartott rózsa önfeláldozásának szimbóluma. A születését bemutató üvegképeken gyakorta ott látjuk ezt a virágot, mint ahogyan a kezében országalmával ábrázolt gyermek, illetve a 12 éves Jézus mellett is. A kínszenvedés eszközeivel alvó gyermek Jézus mellé is kinyílt rózsákat festettek, s ez az ábrázolás-típus olaj nyomatként a paraszti tisztaszobák gyakori dísze. 14 Jézus keresztjének közepén ez a virág a mindenség középpontját jelenti. Öt piros ró­zsa magát a keresztet jelképezi, a megváltásra, feltámadásra, halhatatlanságra utal. 15 Az arany rózsa a megváltó Krisztus, a teljesség, a tökéletesség jelképe, Nagy Szent Gergely óta a pápa és a pápai kegyelem emblémája. 16 A nagyhét harmadik vasárnapját „rózsava­sárnap"-nak is nevezik, mert a pápa e napon aranyrózsát szentel, melyet előkelő világi személyiségek, illetve kegyhelyek kapnak ajándékul. 17 Arany rózsával a kezében jelent meg Mária 1879-ben az írországi Knockban, jelképezve, hogy Jézust hirdeti a világban. A vörös rózsa Krisztus stigmáival hozható összefüggésbe. Lehulló vérét a képzőmű­vészetben rózsasziromként is ábrázolták. 18 A népénekek között ez szintén megtalálha­tó: a testéből, öt sebéből lehullott vér piros rózsaként nyílt ki. Az angyalok felszedték, s tisztelték e rózsákat, majd a keresztfán függő üdvözítő kérésére e „fájdalomban szült" és „könnyekkel öntözött" virágokat felvitték a mennyei atyának. 19 A halott Jézus egy 1860-ban Budán megjelent ének szerint „meghervadt szép virág", s az egyik legismer­tebb böjti énekben Jézus, mint „Bíborpiros szép rózsa nyílik a Golgotán", mellette áll Mária a tisztaság szimbólumaként : „...fájdalmas Szűz, árva liliomszál..." A népi ábrá­zolásokon, például az üveg- és tükörképeken az Utolsó vacsora megjelenítésekor, a ke­resztre feszített, a sírban fekvő halott Krisztus, a Piéta ábrázolások és még a feltámadt Jézus körül is igen gyakran látható a mártíromságra utaló piros rózsa. 20 A Mária Szíve, Jézus Szíve képek olajnyomatok formájában a katolikus parasztság­nál igen gyakoriak, s Mária szíve általában virágokból, köztük rózsából font koszorútól övezetten jelenik meg. A Palóc Múzeum gyűjteményébe került két 18. századi, nagymé­retű, Krisztus keresztre feszítését, illetve a fájdalmas Anyát (Pietát) ábrázoló viasz-ko­lostormunkán domináns módon tűnik fel a rózsa. Egy Érsekvadkertről (Nógrád m.) a Palóc Múzeumba került nyomdai előállítású, Mária mennyei megkoronázását ábrázoló szentképen angyalok tartanak rózsakoszorút, s ez a fajta ábrázolás terjedt el a rózsafü­zéres titok-képeken is. A „Nagyszentcsalád" (Familie-Jesus) ábrázolásán szintén rózsa veszi körül az ábrázolt személyeket, mint például egy boldogi (Heves m.) tükörképen. A Máriát édesanyjával, Szent Annával együtt megjelenítő ábrázolásokon szintén igen 14 Gergely 1998. 325; PMNA 1190-97 Buda, 1856; Lengyel-Limbacher 1997. 81. kép; Vö.: Szacsvay 1996. 26-27. 1, 3, 7. kép; 28-29. 14, 15 , 17, 19, 21, 22. kép 15 Hoppal -Jankovics - Nagy - Szemadám 2004. 252; Pál - Újváry 2001. 408. 16 Pál-Újváry 2001. 409. 17 Bálint 1989. 192. 18 Hoppal - Jankovics - Nagy - Szemadám 2004. 252; A görög-római mitológiában Adónisznak a véréből szintén piros rózsák sarjadtak. Pál - Újváry 2001. 407. 19 PMNA 1163-97 Buda, 1863. 11-13. 20 PMNA 1182-97 Buda, 1860; Vö.: Szacsvay 1996 30-42. 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom