Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Rózsaszimbolika a népi imádságokban és kultusztban

XXIX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2005 NÉPRAJZ RÓZSASZIMBOLIKA A NÉPI IMÁDSÁGOKBAN ÉS KULTUSZBAN LENGYEL ÁGNES Az északi féltekén honos, illatos virágáért termesztett rózsa számos kultúrában különleges jelkép. Ez az ősi kultúrnövény Kínában és Indiában a világ misztikus középpontját jelenti, a görög-római mitológiában a napisten szimbóluma, a hellenisztikus hagyományban a tavasz, az örök ifjúság, szépség és szerelem istennőjének, Aphroditének virága. A muszlim misztikában az isteni tudás, a kozmikus erő jelképévé vált.

1 A zsidó-keresztény kultúrkörnek szintén fontos szimbóluma a rózsa. Az Ószövetség isteni kinyilatkoztatásának egyik megnyilvánulása az égő csipkebokor, s a Biblia szerint az Isten törvényei szerint élő ember boldogsága a rózsa virulásához hasonlatos.

2 A középkori hagyományok szerint a rózsának csak az ember bűnbeesése óta nőtt tüskéje. Szűz Mária - szeplőtelen fogantatása révén - mentes volt ezen áteredő bűntől, ezért ő a tüske nélküli (pünkösdi) rózsa, a rosa mysüca megtestesítője, az a virág, amely megőrizte eredeti, ártatlan, tövis nélküli állapotát.

3 A középkor Mária-kultuszát mutatják a gótikus templom-építészet rózsaablakai is, amelyekben Mária gyakran Jézussal együtt látható, illetve maga a rózsaablak válik Mária jelképpé, amelyen keresztül, mint Mária anyaságán át, árad a hívekre a Krisztust jelentő fény.

4 A világi hagyományban a rózsa elsősorban a szerelem, az érzékiség kifejezője. A magyar népköltészetben is ez a leggyakoribb szerelmi jelkép, a szerelmes legény vagy leány kedvelt megszólítása. A népművészetben a növényi ornamentika legáltalánosabb díszítőeleme a rozetta.

5 A népi vallásosság szövegeiben is megjelenik ez a motívum, elsősorban Szűz Mária jelölésére, továbbá Jézus rekvizitumai között, a szentek attribútumaként és különösen a rózsafüzérhez kapcsolódóan. Az archaikus népi imádságok egyik leggyakoribb Szűz Máriára vonatkozó megszólítása az ártatlanságot, lelki kitárulkozást kifejező „fehér rózsa, Mária... " Ugyancsak szóbeliségben hagyományozott archaikus ima-motívumban Mária teljesen azonosul e virággal: „ÁR a rózsa a mezőbe, / Nem rózsa, hanem Boldogságos Szűz Mária..." Egy temerini (Bácska) imádság mennyei látomásában Mária rózsakertben hallgat szentmisét: „...Rózsakertet nyitva látok ...Ott mondja Szent Péter Szent Pál az új misét / Új mi1 Pál - Újváry 2001. 407. 2 Kir 3,2.; Sir 24,14; 39,13; 50, 8. 3 Pál - Újváry 2001. 408. 4 Seibert 1986. 271; Pál - Újváry 2001. 408. 5 Kosa - K. Csilléry 1981. 380-381. 171