Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Régészet - Vaday Andrea: Kazár (többkorszakú régészeti lelőhely feltárásának előzetes jelentése II.)

egy peremes tűzhely töredéke. Az ÉK-i negyed közepén, a harmadik, legutolsó padlómegújítás nagyobb, összefüggő, átégett tapasztásának alján egy kelta grafitos fazék peremtöredéke volt, amelynek lenyomata mélyen benyomódott a tapasztás alsó részébe. (2. kép) A ház közepén több égett patics, padlótapasztás és durván tégla alakra faragott puha mészkő tégla látott napvilágot. A padlótapasztások között az agyagrúd újabb két töredéke mellett még egy olyan agyagrúd darab is előkerült, amelyek egyik végét lencseszemen benyomták. A kelta edénytöredék mellett - a 2. és az utolsó, 3. padló közti feltöltésben - feküdt egy vékonyfalú, római, szürke, korongolt, belül rádlis díszű tál apró lxl cm-es töredéke utalva a padló második megújításának idejére. Ugyanitt volt pár kalcinált állatcsont is. A legkésőbbi, 3. padlószinten az ÉNy-i negyedben átlósan beesett, égett facölöp maradványa feküdt. A ház három, megfigyelt padlója között strukturális különbség volt. Az első, eredeti padlót a ház alján, egy 2-5 cm. vastag, sárga, nagyobb szemű homokrétegre húzott 2-3 cm vastag, másodlagosan átégett agyagtapasztás jelentette, mely igen rongált állapotban került elő. A DNy-i negyedben az első padló felett 30 cm-rel jelentkezett a leégett ház elegyengetett törmelékére kent második - szintén másodlagosan átégett - agyagpadló tapasztásának maradványa, amely helyenként 2-6 cm vastag volt. A legkésőbbi megújításnál úgy tűnik, hogy az épület szerkezetét is megváltoztatták, ugyanis a korábbi, bemélyített házfalon belül egy kisebb, négyzetes területet alakítottak ki, amelyet árokkal vettek körül. Ez az árok kissé bemélyedt az első padlószínt alá is. Az új épületen belül nem alakítottak ki újabb cölöphelyeket, így a tetőszerkezetet tartó cölöpök a korábbi cölöplyukakba kerültek.

6 A ház nyugati, rövidebb falának közepén földbe vájt, agyaggal kitapasztott - a ház első fázishoz tartozó - lépcső jelentkezett, amely túlnyúlt a ház földbe mélyített oldalán keleti irányban. (3. kép) Hasonló lépcsőmegoldás a népi építkezésben is ismert.

7 (4. kép) Közvetlenül a lépcső mellett került elő egy tartócölöp helye, amely a lépcső miatt nem a ház rövidebb falainak közepén helyezkedett el. A ház nyugati, rövidebb falánál szintén nem a rövidebb fal közepén, de a másik cölöphellyel azonos távolságban a déli faltól - került elő a másik tartócölöp helye.

8 A 2005-ben előkerült ház a 2003-ban feltárt leégett épület és a 2002-2003 során előkerült fazekasműhely szomszédságában volt. A terepjelenségek és a régészeti anyag értelmezése alapján valószínűsíthető, a ház és az említett objektumok relatív kronológiája. A három objektum és szűkebb körzetének terepbejáráson gyűjtött anyagának menynyiségi és minőségi összetevőit a 7. kép mutatja.

9 A fazekasműhely fölötti szántott, boly6 Betöltésükben a korábbi égések maradványai voltak. 7 Hollókő, Falumúzeum lépcsője. 8 Betöltésében egy kelta edénytöredék volt. Mindkét cölöplyukban sok apró faszén és kisebb égett paticsrög volt. 9 A megközelítési út és a domb lejtője miatt a hosszú idő művelt területen a szántás fő iránya általában nem változott, a szántott rétegben előkerült leletanyag az objektumok felett elmozdulhatott, így a vizsgált objektumok felett a szűkebb körzet terepbejárási anyagát is ábrázolni kell. 148