Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Régészet - Vaday Andrea: Kazár (többkorszakú régészeti lelőhely feltárásának előzetes jelentése II.)

gatott felszínen kelta- és császárkori barbár anyag egyaránt előfordult. A kerámia legnagyobb része császárkori barbár volt, a kelta anyag is relatív domináns volt a teljes felületen gyűjtött azonos anyagon belül, de abszolút mennyiségben kevesebb volt a császárkori barbár anyagnál. A római export kevés volt a felszínen a műhely közelében. A részben földbe mélyített ház fölött a fazekasműhelyhez hasonló kép volt a kelta és császárkori anyag tekintetében. Római export anyag csak a közelében került elő. Végül a földfelszíni épület fölötti szántásban a földbe mélyített házat fedő réteghez hasonló mennyiségű császárkori anyag volt csak. (7. kép)

11 A 6. kép A. ábrán szerepel a három, vizsgált objektum felszínen gyűjtött és ásatáson előkerült leletanyagának összevetése is. Ennek alapján, ha a fazekasműhely - másodlagosan bekerült - anyagát nézzük, legtöbb a császárkori barbár anyag, míg kis számban fordult csak elő kelta, római és germán kereskedelmi áru. A részben földbe mélyített háznál mind a négy leletanyag előfordult, de az objektum fázisaiban eltérő összetételben és mennyiségben. A kelta anyag mindhárom fázisban domináns volt, a jelzésszerűen előkerült római és germán áru a második és harmadik fázisban jelentkezett. A harmadik fázisban már feltűnt a császárkori barbár anyag is. A földfelszíni leégett épület padlója felett a római és kelta kerámia kis mennyiségben fordult elő, domináns volt a császárkori anyag. A kelta anyag a részben földbe mélyített ház mindhárom fázisában, valamint a felszínen egyaránt jelentkezett, a császárkori anyag a ház harmadik fázisában és a terepbejárási anyagban fordult elő. A római áru csak a ház második és harmadik fázisa közti feltöltésben volt jelen, de nem fordult elő a felszíni anyagban. A germán kerámia a rómaihoz hasonlóan nem fordult elő a felszínen, és csak a ház harmadik fázishoz lehetett kötni. A 6. kép B. ábra a terepjelenségek és ásatási megfigyelések alapján ábrázolja a három objektum időbeli meghatározását. A fazekasműhely és a leégett földfelszíni épület ugyanarról a szinten került elő, a szántott réteg vastagsága is azonos volt. A lelőhely domboldalon fekszik, a ház egy kisebb - szárazabb - kiemelkedésre épült. Ezért itt a domb felől az évszázadok alatt az eróziós talaj vékonyabb réteget alkotott, mint a domb lábánál - a viszonylag sík területen - fekvő másik két objektum fölött. Ez igazolja, hogy a ház felső része nagyobb részben esett áldozatul a földmunkáknak mint a másik két objektumé. A részben földbe mélyített ház és a földfelszíni épület leégett. Ez feltehetően nem háborús pusztítást jelez, hanem a közeli fazekas kemencék üzemeltetése során kaptak lángra az épületek.

12 A leletanyag és megfigyelések azt jelzik, hogy a részben földbe mélyített ház első fázisa volt a legkorábbi, homogén kelta anyaggal.

13 Az objektum második fázisában már van római árucikk, hasonlóan a fazekasműhely betöltéséhez és a földfelszíni épülethez. Az anyag meghatározásánál az etnikumhoz köthető anyagot a kelta, római és germán megnevezés takarja. A császárkori barbár anyagmegnevezés korszak meghatározó, de csak technikai, technológiai és díszítésbeli elemeiben felel meg az etnikumhoz köthető leletanyagnak. A szakirodalomban ez a megnevezés terjedt el a szarmata barbaricum északi és északkeleti részén előkerült római kori leletek közlése során. 11 A második oszlopa mutatja a terepbejárási anyag megoszlását. 12 A 2005-ös szelvényekben több helyen is látszottak az égések nyomai. 13 Kérdéses azonban, a kis mennyiség és a véletlenszerűség magyarázza-e a germán és római áru hiányát. 149